Több tucat új fajt írtak le a tudomány számára a Természettudományi Múzeum munkatársai

Sereg László | 2021. 03. 09. – 17:08

Eurázsiától Új-Guineáig, 28 országból összesen 71, a tudomány számára eddig ismeretlen fajt írtak le 2020-ban a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai.

© Fotó
Google Streetview, képernyőfotó

Eddig ismeretlen új fajok tucatjait írták le a tudomány számára a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) munkatársai a 2020-as évben. Az Eurázsiától Új-Guinea szigetéig fellelhető összesen 71 új fajt, 6 alfajt és 3 nemzetséget 28 országból írták le – derül ki az intézmény közleményéből. Hiszen az MTM muzeológus kutatóinak egyik legfontosabb feladata a gyűjteményekben őrzött példányok tudományos feldolgozása, és az ennek során elért tudományos eredmények közlése.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szakértő munkatársak időről-időre elvégzik a feldolgozatlan példányok meghatározását, és a tudomány számára még ismeretlen, elnevezetlen fajokat fedeznek fel és írnak le. A munka során a kutatóknak a múzeumi gyűjteményi példányok és a legkülönfélébb nyelveken és korokban született fajleírások áttanulmányozásával meg kell bizonyosodniuk arról, hogy valóban egy mostanáig ismeretlen élőlény példányaival van dolguk.

A közlemény szerint 2020-ban a múzeum 11 kutatójának összesen 71 úgynevezett tudományra új faja, 6 alfaja és 3 nemzetsége jelent meg tudományos szakfolyóiratok lapjain. A leírt 71 tudományra új faj közül 69 állat, kettő pedig zuzmó. Az új állatfajok többsége rovar.

A múzeum rovarászai 65, a tudomány számára ezidáig ismeretlen új fajt jegyeztek: egy boglárkalepkefajt, 10 bagolylepkefajt, 7 tegzesfajt és egy álkérészfajt, három pattanóbogárfajt, 18 lisztesfátyolkafajt és 25 fürkészdarázsfajt. A rovarokon kívüli gerincteleneket a Balkán-félszigetről leírt három új csigafaj képviseli.

A világ összesen 28 országból írtak le tudományra új taxonokat 2020-ban az MTM dolgozói. A legtávolabbi ezek közül Pápua Új-Guinea, melyet egy új fürkészdarázsfaj képvisel.

Mint írják, az új taxonok földrajzi eloszlása tükrözi a múzeum biodiverzitás-kutató tevékenységének a Kárpát-medence kutatása melletti hagyományos erősségeit: Ázsia középső, keleti, déli részei és a Balkán-félsziget élővilágának feltárásában évszázados múltra visszatekintő, töretlen prominens szereppel büszkélkedhet a múzeum, emellett Pápua Új-Guinea és Afrika zoológiai kutatása is erősen magán viseli az MTM egykori és mai szakembereinek névjegyét.

Forrás: MTI

Rovat