A bolond április a sportlövők botrányával indult, a Delhiben rendezett világkupán a magyar együttes visszalépett a férfiak háromfős csapatversenyének döntőjétől, mivel Péni István és Pekler Zalán nem volt hajlandó Sidi Péterrel kiállni, arra hivatkozva, hogy utóbbi fegyvere szabálytalan. És ez még csak a kezdet volt.

Rossz hírből akadt bőven ebben a negyedévben. Ekkor dőlt ki a labdarúgó válogatottból – és emiatt az Eb-ről – Kalmár Zsolt és Szoboszlai Dominik is. Elhunyt Igaly Diána olimpiai, világ- és Európa-bajnok koronglövő, a Magyar Sportlövő Szövetség alelnöke, és itt hagyott minket Bérczi István tornász, a tévétorna arca, aki korábban nyolc olimpián is részt vett, és a tornasport nemzetközi pontozóbírója volt. De nem volt vége. Hetvenhat éves korában meghalt Monspart Sarolta, a Nemzet Sportolója, valamint a világ egykori legjobb játékvezetője, Puhl Sándor.

A botrányok sem hiányoztak. Talán még mindenki emlékszik a Szuperligára, pedig nem sokáig élt. De akkorát szólt, hogy beleremegett a futballvilág. Egy áprilisi estén bejelentettek, majd néhány nappal később már el is törölték. Ez a rövid történet a Manchester United zsebéből mintegy 200 millió fontot vett ki, mert a szurkolói tüntetések után visszalépett egy támogatói csoport. Szintén itt kell megemlítenünk a 43 éves Laurel Hubbardot, aki bejelentette, hogy a nők között indulna az olimpián. Csakhogy korábban férfi volt.

Akadt ebben a negyedévben egy Gulácsi Péter megmozdulás, ami nem a sportpályán történt, és ennek végül a Hertha BSC-nél dolgozó Petry Zsolt itta meg a levét. Edzőváltásokból is kijutott, a Ferencváros szakított Szerhij Sztanyiszlavovics Rebrovval, és a Telekom-Veszprémnél is elfogyott a türelem, ott David Davisnak mutattak ajtót. A Nemzetközi Úszószövetség pedig minden úszóeseményről kitiltotta Gyárfás Tamást.

Kézilabdában nem volt okunk a felhőtlen örömre, a győri lányok a BL-elődöntőben hetesekkel kikaptak, de a bronzmeccset azért simán behúzták. Ellenben járt a taps Fucsovics Mártonnak, aki Wimbledonban is megvillantotta a tudását, Valter Attilának köszönhetően rózsaszínben láthattuk a világot a Giro d’Italia kerékpáros körversenyen, míg úszóink közül Milák Kristóf az Eb-n jelezte a világnak, hogy pillangóúszásban nincs ellenfele az egész univerzumban.

És persze júniusban indult a labdarúgó Eb, ahol a mieink nem okoztak csalódást – de nem is mindig a pályán történtek voltak a legfontosabbak -, viszont Christian Erikssen kőkeményen ráijesztett a világra. Ám minden jó, ha a vége jó. De hol volt még 2021 vége?!