1941 decemberére megtorpant a német előrenyomulás a Szovjetunióban, ezért a német katonai vezetés azt követelte, hogy a teljes magyar haderő vonuljon a keleti frontra. Ezt a magyar vezetésnek sikerült lealkudnia az összesen 207 ezer katonából álló 2. magyar hadseregre. Ebből azonban mindössze 90 ezer fő volt a harcoló állomány, amelynek 1942-ben feladatául a Don mellett 200 kilométernyi frontszakasz védelmét kapta, ráadásul ehhez a feladathoz megfelelő fegyverzettel és felszereléssel sem rendelkezett.

1942 őszére pedig az oroszok hídfőállásokat létesítettek a Don nyugati partján, amiből 1943. január 12-én a mínusz 35-42 fokban támadást tudtak indítani. A beígért német segítség elmaradt, így a magyar katonák hősies küzdelme ellenére a szovjetek néhány nap alatt megsemmisítő csapást mértek a 2. magyar hadseregre. A magyar katonák a végsőkig kitartottak fedezve a szövetségesek biztonságos elvonulását. A Don-kanyarban mintegy 120 ezer magyar katona vesztette életét, tűnt el, illetve került fogságba.

Megemlékezés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Ünnepi megemlékezést tartanak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a doni áttörés 79. évfordulója alkalmából január 12-én 15 órakor az egyetem II. világháborús emlékművénél.