Ausztria és a híres Wundermannschaft romokban, a válogatott hiába vívja ki a részvételt, nem vehet részt a világbajnokságon. A számos bécsi labdarúgóval felálló német válogatott rögvest búcsúzik a tornától. Az 1934-es torna ezüstérmes csehszlovák válogatottja megszenved az első körben Hollandia ellen, és a negyeddöntőt követően már utazik is haza. Persze a vb-k addigi legerősebb selecaója, azaz brazil válogatottja ellen ez nem szégyen. Ráadásul a dél-amerikaiak csak a megismételt mérkőzésen nyernek 2:1-re. A párharc első felvonása bordeaux-i csata néven vonul be a futballtörténelembe, Frantisek Plánicka kar-, Oldrich Nejedly lábtörést szenved, és Josef Kostálek – a túloldalon pedig Leonidas meg Perácio – sem bírja végig. Vitéz Hertzka Pál játékvezető ezenkívül két brazil és egy csehszlovák játékost is leparancsolt a gyepről.

A címvédő olaszok rájuk jellemző módon kínkeserves kezdés után pazar futballt mutattak a végjátékban. Sajnos éppen ellenünk. A 4:2-es itáliai siker értékéből semmit sem von le, hogy a magyarok finoman szólva sem a legideálisabb összeállításukban futottak ki a pályára. A squadra azzurra megvédte címét.

A magyar futball akkoriban a világ élmezőnyébe tartozott, ezért a hazai és a nemzetközi szakértők zöme is a döntőbe várta a mieinket. Akik – a ketten együtt csaknem tucatnyi gólt szerző Sárosi Györggyel és Zsengellér Gyulával – el is jutottak oda, ám a Colombes-ban, felforgatott összeállításban, sajnos nem sikerült a bravúr.

Érdekességek:

  • Anglia, Uruguay és Argentína mellett Spanyolország sem indult a selejtezőkön – utóbbi az 1936-ban kitört spanyol polgárháború miatt.
  • A jogász végzettségű magyar szakvezető, Dietz Károly (akinek Schaffer Alfréd segítette a munkáját) Budapest rendőrfőkapitánya volt korábban.
  • Csak Giovanni Ferrari, Guido Masetti, Giuseppe Meazza és Eraldo Monzeglio tudott duplázni az 1934-es vb-győztes itáliai csapatból.
  • A 11-szer eredményes olaszokon kívül mindössze Anglia (1966) és Brazília (1994) nyert ilyen kevés góllal vb-t – egészen 2010-ig, amikor is Spanyolország mindössze 8 szerzett góllal hódította el a vb-címet.
  • Vittorio Pozzo az egyetlen, aki két világbajnoki címmel büszkélkedhet szövetségi kapitányként.
  • A belga John Langenus – az 1930-as finálé játékvezetője – már a harmadik vb-jén bíráskodott Franciaországban.
  • A háború előtti világbajnokságok utolsóként elhunyt (2014. március 12.) játékosa az 1913-as születésű francia René Llense volt.

Fotó: AFP PHOTO

A döntő

Olaszország–Magyarország 4:2 (3:1)

  • Párizs, Colombes Stadion, 45 000 néző. Vezette: Capdeville (francia)
  • Olaszország: Olivieri – Foni, Rava – Serantoni, Andreolo, Locatelli – Biavati, Meazza, Piola, Ferrari, Colaussi
  • Magyarország: Szabó A. – Polgár, Bíró S. – Szalay, Szűcs Gy., Lázár – Sas, Vincze J., Sárosi Gy., Zsengellér, Titkos
  • Gólszerző: Colaussi (6., 35.), Piola (16., 82.), ill. Titkos (8.), Sárosi Gy. (70.)
  • Gólkirály: Leonidas (brazil) 7 gól
  • A torna legjobb játékosai: 1. Leonidas (brazil), 2. Silvio Piola (olasz), 3. Sárosi György (magyar)

A cikksorozat első két részét itt és itt olvashatják.