A vb-re 16 csapatot vártak, de csupán tizenhárom érkezett meg Brazíliába. A kvalifikációt egyaránt kiharcoló skót, török és indiai együttes ugyanis visszalépett a részvételtől, az utólag meghívott francia és portugál gárda pedig visszautasította az invitálást. A keleti blokk válogatottjai meg eleve nem neveztek a selejtezőkre. Németországot és Japánt – mint a második világháború két kirobbantóját – a FIFA 1946-ban kizárta a soraiból, egyúttal eltiltotta egy-egy világbajnoki indulástól. Más kérdés, hogy Németország már nem is létezett, csak az NSZK és az NDK.

Fotó: Facebook
Ellenben az addig minden vb-indulást konzekvensen visszautasító Anglia először vett részt vb-n – csúnyán fel is sült. A címvédő olasz csapat, bár legjobbjait, a bajnok Torino labdarúgóit elveszítette az 1949-es supergai légi-szerencsétlenségben, szintén rajthoz állt, és Uruguay is visszatért húsz esztendő után.
A brazilok aztán elég furcsa lebonyolítási rendszert eszeltek ki, amelyet a visszalépések tettek még különösebbé. Négy csoportot alakítottak ki, csakhogy a visszalépések miatt akadt olyan „négyes”, amelyben csupán három, illetve két együttes szerepelt. Ezután pedig nem a kieséses szakasz, hanem a körmérkőzéses négyes döntő következett a csoportgyőztesekkel, azaz Brazíliával, valamint a spanyol, a svéd és az uruguayi tizeneggyel.
Fotó: Getty Images
A sors aztán úgy hozta, hogy az utolsó mérkőzés volt a döntő: Brazília–Uruguay. Az addig brillírozó selecaónak elég lett volt a döntetlen is az üdvösséghez, csakhogy Uruguay nyert és 200 ezer ember könnyei áztatták a Maracana lelátóját.
Érdekességek:
- Először Brazíliában jutott 1 millió fölé az össznézőszám, és a rekord egészen az 1966-os világbajnokságig élt.
- India azért lépett vissza a tornától, mert a FIFA nem egyezett bele, hogy az indiai játékosok mezítláb lépjenek pályára.
- Az első vb-trófeát, a Rimet-kupát valójában csak 1946-tól hívták Rimet-kupának, addig Győzelem volt a neve.
- A torna előtt az uruk csapatkapitánya, Obdulio Varela egymaga annyi válogatottsággal (39) büszkélkedhetett, mint az amerikai keret 17 tagja összesen.
- A finálé után akkora volt a zűrzavar Rióban, hogy az újdonsült vb-címvédő játékosai két napig nem merték elhagyni a szállodájukat.
- Az aranyat érő gólt szerző Alcides Ghiggia a celestében jegyzett valamennyi (4) találatát ezen a vb-n érte el.
4. VILÁGBAJNOKSÁG, BRAZÍLIA (1950. JÚNIUS 24–JÚLIUS 16.)
Négyes döntő, utolsó mérkőzés
Uruguay–Brazília 2:1 (0:0)
Rio de Janeiro, Maracana Stadion, 200 000 néző. Vezette: Reader (angol)
Uruguay: Máspoli – M. González, Tejera – Gambetta, Varela, Andrade – Ghiggia, Pérez, Míguez, Schiaffino, Morán
Brazília: Barbosa – Augusto, Juvenal – Bauer, Danilo, Bigode – Friaca, Zizinho, Ademir, Jair, Chico
Gólszerző: Schiaffino (66.), Ghiggia (79.), ill. Friaca (47.)
Gólkirály: Ademir (brazil) 8 gól
A torna legjobb játékosai: 1. (aranylabdás) Zizinho (brazil), 2. Juan Schiaffino (uruguayi), 3. Ademir (brazil)