Foci vb-történelem: 1934 Olaszország – Az oriundók bűnbocsánata

Forrás: FIFA

A játék tanítómestereinek tartó britek sehol, a címvédő uruguayiak bosszút állva az első vb európai bojkottjára reagálva otthon maradtak, de mindenki más, aki számított – így a magyar is – ellenben csatasorba állt az 1934-es világbajnokság előtt. Az első alkalommal vb-résztvevő mieink számára a negyeddöntőben fejeződött be a torna.

Kissé fura, de maguknak a házigazda olaszoknak is pályára kellett lépniük a kvalifikációs szakaszban. Ám ez volt az első és az egyetlen alkalom a vb-k történetében, hogy a rendező ország együttesének selejtezőt kellett vívnia a szereplésért. Viszont a Görögország felett aratott 4-0-s diadal hatására Olaszország kétszeres lázban égett a torna kezdetekor.

Az olaszok végül kisebb-nagyobb segítséggel – az elődöntőben vitattott góllal múlták felül az osztrák Wundermannschaftot – döntőbe jutottak, és a fasiszta pártról elnevezett Stadio Nazionale del PNF-ben rendezett döntőben – a Duce, Benito Mussolini olasz diktátor előtt – hosszabbításban verték meg Csehszlovákiát.

Fotó: AP photo

Olaszország új hősei tehát megszülettek. A nagy stratéga, Vittorio Pozzo kapitány, a csapat esze és vezére, Giuseppe Meazza, a finálé győztes gólját jegyző Schiavio, a csodálatos kapus, Gianpiero Combi, Giovanni Ferrari és Attilio Ferraris. No meg persze az argentin különítmény, az addig nem különösebben kedvelt oriundók (olasz származású latin-amerikai honosítottak): az első vb-n még argentin színekben futballozó korelnök, a 33 éves Luis Monti, a négy évvel korábban szintén az argentinokkal vb-ezüstöt nyerő peremembert, Attilio Demaría, az 1928-as olimpián Argentínával második Orsi és az ugyancsak a pampák földjén született Enrique Guaita.

Érdekességek:

A fináléban partjelzőként közreműködő Iváncsics Mihály csak azért nem bíráskodhatott a tornán, mert az MLSZ elfelejtette játékvezetőnek nevezni.

Luis Monti az egyetlen labdarúgó, aki különböző színekben játszott világbajnoki döntőben.

Az amerikai válogatott három nappal a vb rajtja előtt, Rómában vívta ki a kvalifikációt.

Hollandiából 7000, Ausztriából és Svájcból 10-10 ezer szurkoló érkezett a világbajnokság helyszínére

A Budapesten született, de élete utolsó negyven évét külföldön töltő Nagy József személyében magyar szakvezető ült a svédek kispadján.

A sérüléséből lábadozó Sárosi György dr. csak az osztrákok elleni negyeddöntő előtt csatlakozott a magyar csapathoz.

Bár egyszer sem lépett pályára, a csehszlovák keret tagjaként ezüstérmet vehetett át a beregszászi születésű Kalocsay Géza.

VILÁGBAJNOKSÁG, OLASZORSZÁG (1934. MÁJUS 27–JÚNIUS 10.)

Döntő

Olaszország–Csehszlovákia 2:1 (0:0, 1:1, 2:1) – hosszabbítás után

Róma, Nazionale PNF Stadion, 55 000 néző. Vezette: Eklind (svéd)