Mikor kapcsolódott be Magyarország az űrkutatásba?

Az űrkutatást Magyarországon Bay Zoltán és Simonyi Károly által 1946-ban sikeresen végrehajtott Hold-radar kísérlethez kötjük, amikor a világon másodikként radarral mérték meg a Hold-Föld közötti távolságot. Az amerikai csapat csak néhány héttel előzte meg a magyarokat, viszont Bay Zoltánéknak ez már a második mérési műszer összeállításuk volt. Az első – 1945-ös!!! – magyar kísérlet műszereinek nagy része sajnos megsemmisült.

Mik voltak a legfontosabb mérföldkövek?

Ilyen volt az Interkozmosz programban való részvétel. Ennek köszönhettük, hogy számos kísérletben részt tudtunk venni, illetve Farkas Bertalan személyében embert is küldtünk az űrbe. A következő Magyarország 2015-ös csatlakozása az Európai Űrügynökséghez (ESA), amelybe a rendszerváltást követően elsőként minket hívtak a régióból. Az utóbbi évtizedekben igen kevés fény irányult erre a területre, ami 2018-ban változott meg, amikor a Külgazdasági és Külügyminisztérium átvette a felügyeletét, ahol önálló főosztályt kapott.

Egyre több a magyar fejlesztésű űreszköz. Merünk „nagyot álmodni”?

Az ESA-hoz történő befizetés megnégyszerezésével megnyithattuk az összes kutatási területet: így a navigációtól az emberes űrrepülésig, a kommunikációtól a földmegfigyelésig minden nagy misszióba be tudunk kapcsolódni, ahol van magyar kompetencia. Ennek eredményeként két Hold-programban is szerepet kaptak magyar kutatók, vállalatok. Az egyik a Lunar Gateway – tervezett Hold körüli űrállomás – ahol a sugárzásvédelemben kapunk szerepet, Illetve a Lunar Pathfinder, ami a Föld-Hold közötti kommunikációt ellátó kísérleti egység. Elmondható tehát, hogy a szektor jól reagált az állami kvóta megemelésére, mert egyre több a magyar űripari vállalkozás, és ezzel utol tudtuk érni a környező országokat is.

 

Hogy állunk a magyar műholdakkal?

Magyarország már egy egész – érdemi feladatokat végző – pikoműhold-flottát tud felmutatni. Ezek az eszközök 5x5x5 cm-es méretük miatt rendkívül miniatürizált formában is nagyon értékes tudományos feladatokat végeznek el. Már a harmadikat sikerült Föld körüli pályára állítani az elmúlt másfél év alatt. Az első a Föld felsőlégkörének elektroszmog térképét alkotta meg, a második hőszigetelő anyagot tesztelt, a harmadik folytatja elődei méréseit, továbbá megpróbálja majd hatástalanítani magát, ha lejár az életideje, így nem lesz űrszemét belőle, ami korunk egyik komoly problémája.

Lesz újabb magyar űrhajós?

Vannak olyan kutatások, amit nem lehet automatákkal elvégezni, ezért mindig is kiemelten fontos irány az emberes űrrepülés. Azt szeretnénk, hogy újra magyar, nemzeti kutatóűrhajósként – konkrét küldetéssel – induljon egy tudósunk a Nemzetközi Űrállomásra, ami egy különleges laboratórium. A kísérleteket kidolgoztuk, és már körvonalazódik, hogy mely területeken tudunk dolgozni: az űrélettan és gyógyszerkutatás, valamint az anyagtudományok terén, illetve a Föld környezetének vizsgálatával foglalkozik majd a kutatónk. A tárgyalások előrehaladott állapotban vannak, ami alapján elmondható, hogy nemzetközi együttműködésben, az évtized közepén fog indulni az új magyar űrhajós.