Amikor a világűrről beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az a XX-XXI. század sajátossága – kezdte előadását Ferencz Orsolya. Ám sok olyan leletünk van a monolitikus kultúrákból – például holdkövek – ami bizonyítja, hogy az embert nagyon is régóta foglalkoztatja, hogy hogyan viszonyul az élet a kozmikus hatásokhoz.
Magyar vívmányok az űrkutatásban
Az űrtevékenység mérföldköveit áttekintve elmondta: a magyar tudósok, ahogyan sok, más területen, az űrkutatásban is jelentős szerepet játszottak. Megemlítette Kármán Tódort, Józsefváros posztumusz díszpolgárát, aki megalapította a világhírű NASA intézményt, a Jet Propulsion Laboratory-t és akinek a nevét viseli a világűr határának tekintett kb. 100 km magasan húzódó „vonal”, Bay Zoltán és Simonyi Károly csapatát, akik 1945-46-ban Hold-radar kísérletet végeztek. Ez utóbbi esemény tekinthető a magyar űrtevékenység kezdetének.
Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc
Ferencz Orsolya kitért a műholdakra, amelyek közül az elsőt – a Szputnyik 1-et – 1957-ben állították pályára, ma meg már több ezer kering a Föld körül segítve a modern emberi életet a telekommunikáció, a navigáció, az időjáráselőrejelzés, a katasztrófavédelem, a mezőgazdaság és gyakorlatilag az élet majd’ minden területén.
Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc
2025-ben ismét járhat magyar kutató az űrben
Eddig két magyar volt az űrben: Farkas Bertalan és ifj. Charles Simonyi, a harmadik magyar pedig 2025-ben indulhat a nemzetközi űrállomásra kutatásokat végezni. Az emberisség rohamléptékben halad a Hold kolonizációja, kiaknázásra váró erőforrásai felé, ami már nem is annyira a távoli jövő, néhány éven belül bekövetkezhet – fejtette ki.
Az űrtevékenység megoldandó problémái között említette a számos nehézséget okozó, felgyülemlett űrszemét mennyiségét.
Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc
Kitért arra is, hogy az emberi tevékenységnek van árnyoldala is, hiszen óriási mennyiségű üvegházgázt eregettünk a légkörbe, amely miatt ijesztő mértékű változások mentek végbe a Föld klímájában. Ennek a visszafordíthatatlan folyamatnak a megállításában a fúziós energia – egy korlátlan, olcsó és tiszta energia – játszhat jelentős szerepet, amely technológia kifejlesztése viszont egyelőre még kísérleti fázisban van.
Az élet védelmére kell áttennünk a hangsúlyt
Az anyagok értékéről szólva elmondta, hogy míg az arany, a nemesfémek hihetetlen mennyiségben vannak jelen a többi égitesten, a fa – az élet – eddigi ismereteink szerint csak itt a Földön. Erre kell hát helyeznünk a hangsúlyt az értékrendszerünkben. Hiszen tevékenységünk nyomán egyre inkább veszélybe sodorjuk a bolygónkat, amit sokkal kevesebb energiával tudnánk unokáinknak megőrizni, mint amennyi energiába kerül egy másik élhető bolygó utáni kutatás – vonta le a következtetést Ferencz Orsolya.
Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc
A rendezvény második felében Ferencz Orsolya Trócsányi Lászlóval, az egyetem rektorával beszélgetett a témáról, valamint a nézők is választ kaphattak kérdéseikre.
