A II. világháború során a német hadvezetés követelésre a 2. magyar hadsereg 1942 júliusában a Don folyóhoz került. Feladatul egy 200 kilométernyi frontszakasz védelmét, valamint a túlerőben lévő Vörös Hadsereg előretörésének megakadályozását kapták. Ám ehhez sem elegendő felszerelés, sem megfelelő fegyverzet nem társult, valamint a katonák is ellátása akadozott. A német szövetséges utánpótlást és felszerelést ígért, ám egyik sem érkezett meg.

A szovjetek 1943. január 12-én, a mínusz 35-42 fokban indították meg a megsemmisítő támadást. A magyar katonák a végsőkig kitartottak fedezve a szövetségesek biztonságos elvonulását. A Don-kanyarban mintegy 120 ezer magyar katona vesztette életét, tűnt el, illetve került fogságba. Szinte nincs olyan magyar család, ahol ne hangozna ismerősen a Don-kanyar neve. A mai napon a Don-kanyarnál harcoló magyar hős katonákra emlékezünk.

Emléktáblák állítását kezdeményezi a Magyarságkutató Intézet

Méltó módon kell emlékeznünk a doni hősökre, akik nem áldozatok voltak, hanem a hazájukat védték és a hazájukért haltak meg – hangsúlyozta Kásler Miklós.

Fotó: Soós Lajos / MTI

A Magyarságkutató Intézet főigazgatója kezdeményezi, hogy az expedíciós hadsereg állományába tartozó hadtestek és könnyű hadosztályok állomáshelyein idehaza és az elszakított területeken is állítsanak emléktáblákat.