Az új barbárság kora

Bányai Rudolf | 2020. 06. 17. – 12:38

„Ha a világ száz legintelligensebb koponyáját kiválasztjuk és összegyűjtjük őket, az eredmény egy ostoba tömeg lesz. Tízezer belőlük együtt egy krokodil átlagos intelligenciájával rendelkezne. Egy tömegben azok a tulajdonságok sokszorozódnak meg, amelyek mindenkiben megvannak (…) az alsóbbrendű állati ösztönök, a mélységesen primitív barlanglakók befolyásolhatósága, a vadak gyanakvása és bűnös szenvedélyei.”

© Fotó
nytimes.com

A New York-i International Cosmopolitan című folyóirat 1939. januári számában interjút közöltek C. G. Jung pszichiáterrel. A beszélgetésben a kor nagy diktátorainak módszereit mutatja be, ahogyan tömegeket képesek szinte hipnotikusan irányítani.

A diktátor az elfojtott ösztönökre, indulatokra, érzelmekre játszik, ez sikerének titka. A tömeget szólítja meg, azt manipulálja. A tömeglélektan egyébként részletesen definiálja ezt a jelenséget: a tömegben feloldódik a személyiség, a gátlások, az értelem elveszíti erejét és jelentőségét. Ilyen helyzetekben a felelősség súlya megoszlik, sőt megszűnik, mivel azt másokra hárítja az egyén. A tömegpszichózis az elfojtott civilizálatlan indulatokat, az emberi agressziót, bosszúvágyat hívja elő, korbácsolja fel.

© Fotó
wikipedia

Jung szerint tehát az irányíthatóság szempontjából az a legfontosabb, hogy tömeggé kell formálni az egyéneket, egyszerűen ki kell kapcsolni az értelmi kontrollt. A tudatalattiból a tudatba kell áthozni a tömeg lelke mélyén lévő ösztönlényt. Ezt látjuk zajlani az Egyesült Államokban és Európában hetek óta tartó tüntetések egyre irracionálisabb és egyre durvább eseményeit nézve. A különbség a Jung által leírtakhoz képest csak annyi, hogy nem egy személyben a „diktátor” irányítja a megvadult tömeget, hanem a hálózat.

Nem először fordul elő, hogy az önmagát civilnek beállító globális hálózat összehangoltan lép fel valamely általuk világméretűnek titulált társadalmi problémára hivatkozva. 1999-ben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) az egyesült államokbeli Seattle-ben megrendezett ülésére körülbelül 40 ezer szervezett tüntető érkezett. A megmozdulások szervezését a jól ismert Public Citizen nevű szervezet készítette elő. A demonstráció céljaként a WTO miniszteri tanácskozásának berekesztését fogalmazták meg, az egyre nagyobb számú ipari üzem miatt, melyeket a harmadik világba telepítettek, figyelmen kívül hagyva a környezetvédelmi szempontokat.

© Fotó
nytimes.com

A tüntetés másik fő szervezője a Direct Action Network (DAN) mely szintén egyéni szervezetek laza koalíciója. A szervezett demonstráció ugyan békésen indult, azonban gyorsan zavargásokba torkollott. Voltak, akik kirakatokat törtek be, graffitiket festettek az autókra, az áruházak és gyorséttermek ablakaira, és utcai tárgyakat rongáltak meg. A rendőrök eleinte nem léptek közbe, mert az Egyesült Államok akkori demokrata párti elnöke, Bill Clinton egy nyilatkozatban közzétette, hogy aki nem ért egyet a WTO-val, nyugodtan adjon hangot véleményének.

A DAN tagjai a későbbiekben tagadták a tényt, hogy a demonstrálók bármelyike is erőszakot követett volna el valamely személy ellen, a kirakatok betörését és a kukák dobálását, rongálását azonban ők nem minősítették erőszakos cselekedetnek. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a radikális csoportok anarchista, antiglobalista és szélsőbaloldali indíttatásúak voltak, sőt, az erőszakos fellépéséről hírhedt Black Bloc is jelen volt, amely biztossá tette a zavargások kirobbanását.

© Fotó
thedailybeast.com

Milyen ismerős a helyzet, az események láncolata, a szereplők… Kérdés, meddig engedi eszkalálódni a helyzetet a politikai elit?

Mert a Black Lives Matter, mint az összes modern álságosan moralizáló tömegmozgalom természetesen gazdasági, politikai indíttatású, ahogyan a ’68-as diáklázadások, a hippimozgalmak, vagy a Mao féle Nagy Proletár Kulturális Forradalom voltak. Jung szerint a manipulált tömeg addig tömeg, amíg a lelke mélyén lévő hazugságot hallja. A napi hazugság-utánpótlásról mindig gondoskodni kell, ezért fontos a média, ezért kell megragadni a tömegkommunikációs eszközöket.

© Fotó
ABCnews

Így történhet meg, hogy Bostonban és Richmondban megrongálták Kolumbusz Kristóf szobrait, hogy több olyan szobrot és emlékművet is megrongáltak vagy elmozdítottak, amely az amerikai polgárháború déli államai, az úgynevezett konföderáció személyiségeinek, állított emléket. Ghánában ledöntötték Mahatma Gandhi szobrát, Londonban pedig egy hét alatt két Churchill-szobrot rongáltak meg kreált erkölcsi mércére hivatkozva.

Amit ma a nemzetközi baloldal csinál az nem relativizálás, az nettó történelemhamisítás. Mert az egyén tömeggé formálásának leghatékonyabb eszköze a hazugság. „A hazugság a kovász.” A tömeg pedig nem gondolkodik, csak érez és rombol.

Szöveg: Horváth Lilla

Rovat