Márton Anita, az első (fedettpályás) világbajnok

Márton Anita 2001-ben kezdett atletizálni, és már a következő évben korosztályos bajnok lett súlylökésben és diszkoszvetésben. Egy év múlva, a 14 évesek súlylökő bajnokságán elért eredménye még az utánpótlás korosztály bajnokságán is aranyat ért volna.

2006-ban pedig már súlylökő felnőtt magyar bajnok szabadtéren és fedettpályán is. 2008-ban a súlylökő magyar bajnoki aranyérmek mellett megnyerte a diszkoszvető bajnokságot is, amit a következő évben is megismételt, de innen nemzetközi felnőtt versenyeken már végzett a diszkosszal és csak a kalapácsvetésre koncentrált. Ettől persze itthon még párszor megnyerte a magyar bajnokságot mindkét számban.

Több sikertelen próbálkozás után 2011-ben a fedett pályás Európa-bajnokságon végre döntőbe jutott és ötödik lett. 2012-ben újra magyar bajnok lett diszkoszvetésben és súlylökésben, az Eb-n 17,93 méterrel hetedik, a londoni olimpián sajnos 17,48 méteres eredménye nem volt elég a döntőhöz.

A következő kiemelkedő eredmény a 2014-es fedett pályás atlétikai világbajnokságon elért 18,63 méteres egyéni csúcs és döntő, ahol a hatodik helyen végzett, az Eb-n pedig újabb országos csúccsal harmadik helyezést ért el.

A 2015-ös fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon első helyen jutott a döntőbe, ahol új országos csúccsal végzett az első helyen, de a 2015-ös atlétikai világbajnokságon az újabb országos csúccsal is csak negyedik lett. A 2016-os fedett pályás atlétikai világbajnokságon tovább javítva a magyar rekordot második helyen végzett és a következő Eb-n is ezüst jutott neki. A székesfehérvári Gyulai Memorialon tovább javította az országos csúcsot, amit a 2016-os riói olimpián és megtett és bronzérem lett a jutalma.

A 2017-es fedett pályás szezonban szinte mindent megnyert, az Európa-bajnokságon megvédte címét, és a világbajnokságon is ezüstérmet szerzett.

Majd következett 2018. március 2-a, a birminghami fedett pályás világbajnokság, ahol 19,62 méteres, új országos rekorddal világbajnok lett. Ezzel ő lett a magyar atlétika első világbajnoka. A júniusi magyar bajnokságot még megnyerte, és ekkor kezdett el rakoncátlankodni a combizma és a bal térde. Hosszú kihagyás után a 2019-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett, majd 2020 augusztusában bejelentette, hogy gyermeket vár. 2021 január végén megszületett kislánya, lassan visszatért a dobókörbe, de a tokiói olimpián nem jutott döntőbe, összesítésben a 21. helyen végzett.

A 2022-es világbajnokságot kihagyta, mert az Eb-re készült, azonban a kontinensbajnokság előtti napokban koronavírusos lett, így ott sem tudott versenyezni. Most a budapesti vb-re készülve úgy érzi, ugyanolyan erőállapotban van, mint mielőtt gyermeket vállalt, és a két lába is ugyanúgy „működik”.

Hogy mennyire motiválja a budapesti világbajnokság, azt bárki elképzelheti, de jelenleg úgy tervezi, hogy a világbajnokság után befejezi a sportolói pályafutását, de ha sikerülne érmet szerezni a világbajnokságon, akkor tovább megy a párizsi olimpiáig.

Baji Balázs, az első vb-érmes futó

Első sikerét a felnőttek között 2007-ben érte el, a szabadtéri magyar bajnokságon aranyérmes lett 110 méter gáton, amit visszavonulásáig még kilencszer megismételt. 2009-ben fedett pályán is megkezdte az országos bajnoki címek gyűjtését, végül kilenc arany és egy ezüst lett a végeredmény. Egyéni csúcsait innen folyamatosan megjavította, 2012-júniusban 13,51-et futva, bebiztosította az olimpiai indulás lehetőségét. Londonban végül a 110 méteres gátfutás sok bukást hozó előfutamában 13,76 másodperces idővel ötödik lett és ezzel nem jutott a döntőbe, viszont a korábbi kínai világcsúcstartóval szembeni sportszerű viselkedéséről több újság is elismerően írt.

A göteborgi 2013-as fedett pályás Európa-bajnokságon ismét egyéni rekordját megdöntve lett negyedik, és beállította Kiss Dániel országos rekordját is. Az augusztusi világbajnokságon – talán mondani sem kell, hogy egyéni csúccsal – jutott elődöntőbe, végül a 12. helyen végzett.

A 2014-es fedett pályás atlétikai világbajnokságon szintén az elődöntőig jutott és 10. lett. A 2014-es atlétikai Európa-bajnokságon országos csúccsal döntős, ahol újabb magyar rekorddal negyedik helyen zárt. Egy sikertelenebb esztendőt követően a 2016-os fedett pályás ob-t országos csúccsal nyeri, a fedett pályás világbajnokságon hatodik, a szabadtéri Európa-bajnokságon országos csúcsbeállítással döntős, ahol tovább javítva a rekordon ezüstérmet szerez. Az olimpián az elődöntőig jutva 15.

2017 februárjában 60 méteren kétszer javít az országos csúcsán, 110 méteren június elején Prágában, a hónap végén Ostravában, júliusban pedig Székesfehérváron javította meg az országos csúcsát.

A 2017-es világbajnokságon Londonban jött a csoda, ahol 13,28 másodperces idővel harmadik helyet ért el a 110 méteres gátfutás döntőjében, amivel ő lett az első magyar versenyző a szabadtéri atlétikai világbajnokságokon, aki futószámban érmet szerzett. Az augusztus végi Tajpejben rendezett universiadén ezt megfejelte egy aranyéremmel.

A csendesebb 2018-as szezon után 2019 februárjának végén térdsérülés miatt műteni kellett, amit márciusban meg kellett ismételni. 2020. február 15-én indulhatott újra versenyen, és később még kvalifikálta magát a 2021-es fedett pályás Európa-bajnokságra, de az elődöntőben kiesett. A júniusi prágai versenyen lábfej sérülést szenvedett, ami megnehezítette az edzésmunkáját. Az olimpiai kvalifikációs ranglistán a 45. lett, ami nem volt elég az ötkarikás szerepléshez, és 2021 szeptember 28-án bejelentette visszavonulását.

Világbajnoki bronzérmével, amihez hasonló bravúrral rajta kívül magyar sprinter vagy gátas nem büszkélkedhet, a szabadtéri Európa-bajnokságon kivívott második helyével, Universiade-győzelmével és a tíz magyar bajnoki elsőségével aligha lehet hiányérzete, aki 12 esztendőt átívelő élversenyzői pályafutása alatt állatorvosi diplomát is szerzett. De jelenleg még a budapesti vb nagyköveteként jótanácsaival segít a magyar atlétáknak.