1995-ben Göteborgban, nem csupán Gécsek Tibor, hanem a hétpróbázó Ináncsi Rita is dobogóra állhatott, első női szabadtéri atlétikai érmünket megszerezve. Sokat dolgozott érte, régi álom vált valóra.

„Az atlétikában nehezebb felfedezni a gyerekeket, mint mondjuk az úszásban. Amikor én kezdtem, több volt a jelentkező, a Központi Sportiskolában pótcsoportokat kellett indítani, olyan sokan akartunk ott sportolni. Nekünk annak idején gyerekként négypróbáznunk kellett. Én talán a monotonabb középtávfutás (a 800 méter) kivételével minden számot szerettem. A legjobban az ugrószámok mentek. Távolban viszonylag korán országos bajnokságot is nyertem. A két ugrószámot felnőttként azért kedveltem, mert sok pontot lehetett a centiméterekkel szerezni”

– nyilatkozta.

Szorgosan gyűjtögette is a pontokat ugrásaival, olyannyira, hogy tizenkilencéves korában másodikként zárt hétpróbában a junior-világbajnokságon, a felnőttek közt pedig egy Európa-bajnoki tizedik hellyel debütált. A tokiói és a stuttgarti világbajnokságon egyaránt tizenegyedik lett, az olimpiát viszont nem tudta befejezni.

1994-ben 4775 pontos egyéni rekorddal ezüstérmet szerzett a fedettpályás Európa-bajnokságon, majd a harmadik helyen végzett a legendás Götzisben rendezett versenyen, ahol megdöntötte az akkori magyar csúcsot. Az évet a szabadtéri Eb-n megnyert ezüstérmével koronázta meg.

Az 1995-ös világbajnokságon ismét harmadik volt, majd élete második olimpiáján a hatodik helyen zárt. 1994-95-96-ban az év atlétájává választották Magyarországon. Ináncsi Rita a Sydney-i olimpia után 2000-ben fejezte be sportolói pályafutását, amikor is megsérült a gátfutásnál.

Szabadtéren 1994 és 2019 között tartott rekordját Krizsán Xénia adta át a múltnak.

Ináncsi Rita bronzérme után 1999-ig, a sevillai világbajnokságig kellett várnunk a következő éremre. De érdemes volt, mert Németh Zsolt ezüstéremmel lepett meg minket.

Aki ezőként is sikeres lett

Az 1971-ben született Németh Zsolt első országos bajnoki érmét, egy ezüstöt, 1984-ben kalapácsvetésben szerezte, míg első bajnoki címét 1987-ben. Aztán 1988-tól kezdve tagja lett a korosztályos válogatottaknak.Két évre rá már junior vb hatodik kalapácsvetésben. Legrangosabb eredményei az 1999-es esztendőhöz köthetők. Ebben az évben lett világbajnoki ezüstérmes (Sevilla – 79,05 m), Főiskolai Világbajnok (Palma de Mallorca – 80,40 m), a világranglista negyedikje (81,56 m) és az év férfi atlétája Magyarországon. Győzött Európa Kupán, kétszer indult olimpián (Atlanta, Sydney). 2006-ban megkapta Vas Megye örökös Sportbajnoka címét.

Sportolói pályafutása után, természetesen nem szakadt el a sporttól. Nehéz is lett volna, hiszen az édesapa, Németh Pál révén a családban ott volt a tudás. Németh Zsolt testnevelő tanár végzettségével, képzettsége és a versenypályán elért eredményei alapján bizakodva léphetett a szakvezetői területre. A Magyar Atlétikai Szövetség vezetése 2008. novemberében kérte fel a dobó szakág vezetésére, és azóta olyan atléták dolgoztak a keze alatt, mint Pars Krisztián vagy Halász Bence, akik szintén vb-érmesek lettek a későbbiekben.