Házvezetőnő édesanyja, Herminia, és kőműves apja, Loreto is a fociban látta a gyerek jövőjét, mivel hat testvére közül őt hívták El Chuecónak, azaz szalagos lábúnak, hiszen bal lábát ügyesen hajlította a labda irányába. Fangio tizenhárom évesen otthagyta a sulit, és a Miguel Angel Cansas műhelynél kezdte el bontogatni a szárnyait autószerelő tanoncként. Az ígéretesnek indult futballjátékosi ambíciók szertefoszlottak, mivel egy tüdőgyulladás alkalmával kis híján elhalálozott.

Hivatalosan 1936-ban vágott neki az autóversenyzésnek saját készítésű Ford T-modelljével, s ezzel egy emlékezetes pályafutás vette kezdetét. Élete első komolyabb szárnypróbálgatásait 1938 októberében teljesíthette, 1940-ben és 1941-ben pedig már hazája vitathatatlanul legjobbjaként zsebelte be az argentin nemzeti bajnoki címet. Az 1940-1949 közötti egy évtizedben főként a különböző dél-amerikai bajnokságokban vitézkedve, de azért a vén Európára is kacsintgatva hússzor lett év végén az első, egy alkalommal a második, négy ízben pedig harmadik.

Fotó: wikipedia

Kissé öregecskén, harmincas évei legvégén a királykategóriában is végre ott lehetett, hiszen 1950-ben hívták egyáltalán életre azt. A Forma-1 első évében tudtára adta minden fanyalgónak, hogy az emberi életkor egy dolog, a teljesítmény pedig egy másik. Az argentin pechjére olasz vetélytársa Farina elhappolta előle az F1-es széria debütáló évének rivaldafényét a véghajrában. 1951-ben jött a revans, de címét nem tudta megvédeni, a világbajnokságon kívüli monzai versenyen nyaktörést szenvedett, ezért az évad nagy részében Argentínában lábadozott. A következő szezonra régi nagy márkájához, a Maseratihoz szerződött, de a már az 1951-es idényben is szorosan mögötte kapaszkodó Alberto Ascari bizonyult jobbnak. Ezután beindult.

1954-1957 között Fangio szinte utolérhetetlennek bizonyult.

„Száll, mint egy pillangó, csíp, mint egy méh!”

– mondta róla Muhammad Ali. Négy évvel a száguldó cirkusz létrejötte után másodízben is felült a képzeletbeli trónra, év közben lecserélve a Maseratit a Forma-1 pályáit rögtön leigázó Mercedesre. ’55-ben a legendás Ezüst Nyilaknál ifjú csapattársa, Stirling Moss kíséretében harmadjára is világbajnokként öklözhetett a magasba.

Egy évre rá Enzo Ferrari is lecsapott a megtépázhatatlan ászra, s a Commendatore gárdájában már a negyedik alakulattal ért fel a csúcsra. Ezután visszatért sikerei első helyszínére, s láss csodát 1957-ben ötszörös világbajnokká avanzsált a Maserati volánja mögött. ’58 volt Fangio hattyúdala, összesen három futamon vett részt, kétszer a negyedik helyen ért célba. Viszont az idő mindenki felett elszáll, az argentin sem húzhatta örökké az elkerülhetetlent, 47 évesen befejezte a száguldást. Élete végéig még kötődött szeretett autósportjához a Mercedes egyik fő arcaként. 1995. július 17-én érte utol a végzet.

Öt vb-elsőség az bizony öt-vb elsőség, a negyvenöt rekord, amit felállított pedig hihetetlen. Mikor 2003-ban Michael Schumacher hat világbajnoki címével rárakott egy lapáttal a majd félévszázados rekordra, így nyilatkozott nagy elődjéről: „Fangio sokkal magasabb szinten van, mint ahogy én most magamat látom.” Elismerő szavak attól, aki a közelmúltig az F1 valaha élt egyik legnagyobbja volt.

A száguldó cirkusz történetét feldolgozó cikksorozatunk első részét alább olvashatják.