Kétségtelenül az utóbbi évtizedek egyik legnehezebb esztendején vagyunk túl. Az orosz-ukrán háború – reményeinkkel ellentétben – nem ért véget, az elhibázott uniós szankciók hatalmas energiaválságot és háborús inflációt gerjesztettek, kitört egy újabb háborús válság a Gázai övezetben, ráadásul Magyarországnek meg kellett küzdenie a brüsszeli bürokrácia által jogtalanul visszatartott eurómilliárdok hiányával is. Jó hír volt viszont, hogy év végére sikerült egy számjegyűvé visszaszorítani az inflációt, a kormány politikájának köszönhetően az uniós pénzek jelentős része előtt megnyílt az út és a gazdaság is növekvő pályára állt az országban.

Ha 2023 a nehézségek éve volt, 2024 egyértelműen a válaszutak éve lesz. A következő évtizedek sorsa dőlhet el a jövő évben világszerte a különböző választások eredményeképp. Nézzük sorban 2024 várható legfontosabb hazai és nemzetközi politikai eseményeit!

Önkormányzati választások

A legfontosabb hazai esemény az önkormányzati választás lesz, amely során a következő 5 év településvezetőire voksolhatunk. A választások országszerte 2024. június 9-én lesznek. Legutóbb 2019-ben volt hasonló, azaz még a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború előtt. Az önkormányzati választáson a vármegyei (fővárosi) és helyi (kerületi) önkormányzati képviselőket, a polgármestereket és a főpolgármestert, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselőket választhatjuk meg.

választás

Jövőre dönthetünk a polgármesterek személyéről
Fotó: Kiss Gábor

Ki választhat?

    • A vármegyei és helyi önkormányzati választáson azok választhatnak, akiknek az adott településen/vármegyében van a lakóhelyük vagy bejelentett tartózkodási helyük, azaz életvitelszerűen ott élnek (vagy 3 hónapnál hosszabb ideje már ott tartózkodnak).
    • Csak a 18. életévüket betöltöttek járulhatnak az urnák elé.
    • A magyar állampolgárság nem feltétel, de ennek hiányában regisztrálni kell.
    • Nincs választójoga annak, akit a bíróság bűncselekmény elkövetése vagy belátási képesség korlátozottsága miatt kizártak ebből.
    • A nemzetiségi önkormányzati választáson az szavazhat, aki megadott határidőig az adott nemzetiséghez tartozónak vallja magát.

Kit választhatunk?

    • A választáson mindazok választhatóak, akik választójoggal rendelkeznek.
    • A külföldön élő magyar állampolgárok is elindulhatnak a választáson.
    • A helyben lakás a jelöltségnél nem feltétel.

Európai parlamenti választások

A másik fontos, hazánkat közvetlenül érintő esemény az európai parlamenti választás lesz. Ez az önkormányzati választásokkal egybekötve, június 9-én zajlik. A voksolás során a eldönthetjük, hogy ki legyen az a 21 politikus, aki a következő öt évben Magyarországot képviselheti az Európai Parlamentben. Az Európai Parlament 705 képviselőt számlál, akiket a kibővített Unió 27 tagállamában választottak meg. Külön választókerületek nincsenek, az egész ország egyetlen többmandátumos választókerület, ahol nem képviselőkre, hanem pártokra lehet szavazni.

Mi az európai parlamenti választások tétje?

Orbán Viktor a Mediaworksnek adott nyilatkozatában nemrég úgy fogalmazott: „Rendet kell vágni Brüsszelben, az EP-választások jó alkalmat adnak erre.” A kormányfő azt is kijelentette, hogy az európai parlamenti választásokon minden eddiginél nagyobb a tét. Az Európai Unió az elmúlt években folyamatosan gyengült, teret vesztett a világgazdaságban, nem tudott lábra kapni az önvédelmi képesség megteremtésében, és képtelennek bizonyult arra, hogy a szomszédságában kitört konfliktusokat a saját érdekeinek megfelelően kezelje. Orbán Viktor célként azt jelölte meg, hogy „próbáljunk egyre beljebb menni, foglaljunk el pozíciókat, gyűjtsünk szövetségeseket, és javítsuk meg az Európai Uniót.”

Donald Trump vagy Joe Biden? Vajon ki fog ujrázni?

Amerikai választások

Trump vagy Biden? – nagyjából ennyire le lehet egyszerűsíteni a világ legerősebb országának a választási dilemmáját. Amerikában az elmúlt években óriásira nőtt a feszültség a demokrata és a republikánus tábor között, olyannyira, hogy sokan már polgárháborús állapotokat vizionálnak. A közvélemény-kutatások szerint jelen pillanatban nagy valószínűséggel a republikánus színekben induló Donald Trump nyerne. Egy friss felmérés szerint hatból öt fontos billegő államban ő szerezné meg a nyeréshez szükséges elektori létszámot. A CNN közvélemény-kutatása szerint „most vasárnap” Trumpra 49%, míg Bidenre 45% szavazna, ugyanakkor már csupán a demokraták fele véli úgy, hogy a mostani elnök megfelelően töltené be a tisztségét a következő ciklusban. A legtöbben azzal indokolták ezt, hogy Joe Biden 81 évesen már nem alkalmas az amerikai elnök tisztségének betöltésére. A felmérés alapján az amerikaiak 72 százaléka szerint az országban rosszul mennek a dolgok, és a többség végig ugyanezt gondolta, mióta Biden hivatalban van.

A következő tíz hónapban rengeteg dolog történhet még: többek közt megtartják majd a republikánusok és a demokraták is a maguk előválasztását és feltehetően lesz elnökjelölti vita is.

Közben a demokraták egyre elkeseredettebben próbálják Donald Trumpot ellehetetleníteni. Bíróságon támadják, álhíreket terjesztenek róla, legutóbb pedig a coloradói állam legfelsőbb bírósága döntött úgy, hogy Trump nem szerepelhet a republikánus előválasztás indulói között; ezt azonban a szövetségi legfelsőbb bíróság megsemmisítette. Közben hasonló módon próbálták megakadályozni a volt elnök indulását Michiganben és Kaliforniában is – egyelőre sikertelenül.

A felmérések alapján pillanatnyilag úgy tűnik, Donald Trumpot minél többet támadják, a népszerűsége annál inkább kúszik felfelé. Az amerikai választások egyik legfontosabb külpolitikai tétje az orosz-ukrán háború folytatása vagy a tárgyalások megkezdése lesz, mivel Trump hangsúlyosan békepárti, illetve egy esetleges elnökváltástól a magyar-amerikai viszony látványos javulását is várhatjuk.

Vlagyimir Putyin sorsáról is döntenek az oroszok
Fotó: Orosz elnöki sajtóiroda

Orosz választások

Jövőre választ a világ másik katonai szuperhatalma is. Vlagyimir Putyin december elején jelentette be, hogy elindul a 2024-es elnökválasztáson. Az orosz szövetségi parlament felsőháza az elnökválasztást március 17-te tűzte ki, ami jövőre először háromnapos esemény lesz. Az állami finanszírozású Közvélemény Alap által közölt felmérés szerint az oroszok 70 százaléka támogatja Putyin jelölését egy újabb ciklusra. Az orosz társadalmat egyáltalán nem késztették széthúzásra vagy esetleg elnökbuktatásra az orosz-ukrán háború miatti gazdasági szankciók, sőt ellenkezőleg: az oroszok többsége érzi, sosem látott igazságtalanság történik velük és emiatt méginkább összezártak az álataluk erős embernek tartott jelenlegi elnök mögött. Egyszóval a tavaszi oroszországi voksoláson nagy meglepetés nem várható.