Mit üzen a hit az embereknek újév alkalmával?

A Teremtésről szóló tanítás szerint a Napot, a Holdat és az égitesteket Isten Jóisten azért helyezte el az égbolton, hogy jelezzék az időt, és az ünnepeket. Az embernek szüksége van a megállásra, hogy testileg, lelkileg és szellemileg is megpihenjen. Az ünnepeket pedig összekötjük Isten tiszteletével, amelynek részeként vigyázunk magunkra, az Istennel és emberekkel, családdal, barátokkal való kapcsolatunkra, hogy a hétköznapokban felszabadult életet élhessünk. Ugyanakkor komoly hatással van az emberekre az új kezdet lehetősége is. Ebből a szempontból mindegy, hogy az ember hívő vagy sem, mindannyiunkban ott motoszkál, hogy ha van mód az új kezdésre, azt ragadjuk meg és éljünk vele jól. A keresztyén ember az újesztendőt új lehetőségnek is veszi: megújítani az Istennel való kapcsolatot, a saját és környezetünk életét.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

Az újév hogyan épül be a karácsonyi ünnepkörbe?

A karácsony maga az isteni szeretet legtisztább megmutatkozása, hiszen Isten megajándékozott bennünket Jézus Krisztussal. Mint minden új kezdetnek, a keresztyének új kezdetének is van alapja, Jézus Krisztus. Ezért kezdhetünk újat, hiszen Isten annyira szeret bennünket, hogy elküldte egyszülött fiát, hogy megváltsa az emberiséget. Ebben benne van a dolgok lezárása, az Istennel és az emberekkel szembeni „adósságok” rendezése, mert ezek is kiindulópontjai, sőt bizonyos értelemben feltételei is az új kezdetnek.

Akkor nem lehet véletlen, hogy a következő ünnepkör a húsvéti, Jézus emberiségért tett áldozatvállalását szimbolizálja…

Pontosan. A húsvét eseményeivel a megváltás csúcsosodott ki, és ennek két fókusza van. Egyrészt nagypénteken Jézus Krisztus áldozatvállalása lehetőséget adott, hogy kiszabaduljunk a bűnök fogságából. A másik a feltámadás, amivel Isten megmutatta, hogy elfogadja Jézus Krisztus értünk való kereszthalálát, és bebizonyította, hogy legyőzte a halált. Ez az alapja az emberek megváltásának, hiszen Krisztus nagypénteki kereszthalálával lezárhattuk a „régit”, a bűnös létet. A húsvétvasárnapi feltámadásával lehetősége lett a benne hívő embereknek újat kezdeni. Az az ember, akiben munkálkodik a Szentlélek ­– amely Pünkösdkor kiárad –, fontosnak tartja, hogy olyan közösségben legyen, akik hallgatják az Isten igéjét. Így alakult ki az egyház, és a helyi gyülekezet.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

A református egyház templomaiban sok magyar szimbólum van. Mi ennek az oka?

A református gondolkodásban benne van az a tudatosság, hogy Isten minket ide teremtett, nemcsak erre a világra, hanem egyiket németnek, másikat angolnak, minket magyarnak. Ahová születtünk, ott a helyünk. Ez feladatot is ró ránk: szeressük a hazánkat, munkálkodjunk érte, mert annak jóléte a mi jólétünk is egyben. A Biblia arról is világosan tanít, hogy Isten a jóra-való törekvésre teremtette az embert, s ez pedig azt is jelenti, hogy a hazámnak a javát akarom, s ebben mindenképpen benne van a hazaszeretet.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

A mai világban egyre több támadás éri balliberális oldalról az egyházakat, a hitet, amelytől – sulykolásuk szerint – egyre többen el is távolodnak. Mi a keresztyénség válasza ezekre a kihívásokra?

Tudatos hit a Gondviselőben és a gondviselésben. Arra gondolok, hogy Isten nemcsak megalkotta a világot, de gondját is viseli a világnak, az embereknek, a személyes sorsunk az Ő kezében van. Visszatérve a kritikákra: vannak, akik úgy vélekednek, hogy a hívő emberek idealisták. Én nem látok logikusabbat a keresztyén gondolkozásnál és életnél: ugyanúgy két lábbal a földön állunk, megérezzük a világban történt dolgokat. Csak a saját példámat említve, épp most zártuk le az előző évet, de már a ’21-s év végén terveztem a következő évet, költségvetést állítottam össze, ezek is valóságos dolgok. Nem az ideákba, hanem a tényekbe kapaszkodunk, mert az tény, hogy Isten szereti ezt a világot, és ideadta az ő Egyszülött Fiát.