A VIII. kerületből származol. Milyen volt a gyerekkorod?

A Szentkirályi utcába hoztak haza a szüleim a Vas utcai szülészetről, majd a Nemzeti Múzeum környékén nőttem fel. Minden ideköt: az első játszótéri élmények, itt csajoztunk, fociztunk és itt írtam az első dalszövegeimet is a 90-es évek közepén. A rap műfajába 1982-ben szerettem bele, akkor hallottuk az első külföldi számokat. Emlékeszem, Juhász Előd Zenebutikjában mutatták be a break-nek nevezett táncot. Aznap délután már mindenki break-elni akart.

A 90-es évek végén berúgtad a magyar hiphop műfaj ajtaját…

Életem egyik legszebb időszaka volt. Az otthon felvett dalaim terjedek a környéken, ami Dopeman fülébe is eljutott. Megkeresett, hogy dolgozzunk együtt. Tetszett, hogy ő is erről a környékről származik, és adta magát, hogy közösen zenéljünk. Majka első két lemezét teljes mértékben én írtam, így indult be az ő zenei karrierje. Mindezekkel együtt fejlődött a kerületben a hiphop és elkezdte kitermelni azokat az előadókat, akik komoly dolgokat tettek le azt asztalra. Ma is azt tanácsolom mindenkinek: merjen nagyot álmodni, de tegyen is érte. Ezt is tanítom a fiataloknak.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

Milyen formában?

Józsefvárosban nagyon sok szunnyadó tehetség van, ez a környezet így hat rájuk. Kidolgoztam egy iskolai programot: Kortárs Tudatos Kreatív (KTK) néven. Szabad írásra, olvasásra ösztönzöm a srácokat és abból írunk dalszövegeket. Tanítok nekik technikai elemeket, kinyitom ezt a szekciót a tudatukban, lelkükben. Egy kimondott szó éppúgy le tud taglózni, ahogyan fel is tud emelni. Az alkotó felelőssége, hogy mi az, amit átad.

Milyennek látod a kerületet napjainkban?

Ugyan már nem ide szól a lakcímkártyám, de minden ideköt, szinte éjjel-nappal itt vagyok. Nagyon szomorú, ami most Józsefvárosban zajlik. Csak azt kell megnézni, hogy működik-e vagy sem, jól érzem magam vagy sem, függetlenül attól, hogy ki vezeti a kerületet. S én nem érzem jól magam. A legutóbbi önkormányzati választás óta egyre koszosabb minden, az utcákon is furcsa figurák jelentek meg. A kerület jelenlegi állapotára egy szó van: szomorú. Úgy érzem, értékek vesznek el, amiért eleink nagyon sokat tettek.

Három könyved is megjelent. Mi ihlette ezeket?

Az utca hercege két józsefvárosi fiatal srác barátságáról szól. Olyan, mintha ötvöznénk a Bronxi mese című filmet A Pál utcai fiúkkal.

Fotó: Libri

A füvészkerti galeriben Molnár Ferenc klasszikus történetét szőttem tovább. A Szivárvány Birkenau felett pedig a roma holokausztról szól. Most pedig készül a negyedik könyv, amely a Nemzeti Múzeum környékén játszódik. Annyit elárulhatok, hogy ez egy nagyon kemény hely volt, amikor kinőtt a semmiből a kultúra fellegvára.

Nemrég jelent meg új klipped, hogyan került bele Gyurcsány Ferenc?

2006-ban, amikor az első könyvemen dolgoztam, egyik este bekapcsoltam a tévét, és láttam, hogy az őszödi beszéd hatására forr a levegő. Tudtam, hogy ez történelmi pillanat lesz. Egy alkotó emellett nem tud elmenni, és ekkor robbant ki belőlem a szöveg.

Most, hogy ennek kerek évfordulója van, gondoltam egy nagyot, és csináltunk hozzá egy új videót. Olyan ember vagyok, ha valamit szeretnék alkotni, akkor az akkor is meg fog történni, ha tetszik egyeseknek, ha nem.