„Társasházunkban vannak olyan loggiák, melyek magántulajdonba kerültek a társasház alapításakor. A loggiák szerepelnek az alapító okiratban és a tulajdoni lapokon is, és területük felével számolják őket bele az érintett lakás alapterületébe. A közös költséget eddig így is fizették. Vannak azonban olyan tulajdonosok, akik lezárták a loggia eddig nyitott oldalát is. Ilyenkor változtatni kell a fizetendő közös költségen? Egyes tulajdonosok lezártak folyosószakaszokat is, és lakásuk „kiegészítéseként” használják. Ilyenkor mi a teendő?” – érdeklődött olvasónk.
A tulajdonostársakat a közös költség viselése a tulajdoni hányaduk arányában terheli, ami alól csak a társasház Szervezeti és működési szabályzata adhat felmentést – ezt már Weisz Gábor Miklós mondta. A Szervezeti és működési szabályzatnak egyebekben is komoly jelentősége van, mivel tartalmazza a közös költség viselésének szabályait is és itt lehet meghatározni a tulajdoni hányadtól eltérő felosztási rendet. A loggia kérdésében az alapító okirat az irányadó, tehát amennyiben az meghatározza a tulajdoni hányadot, akkor aszerint kell számolni, függetlenül a beépítéstől.
Lezárt folyosók
A lezárt folyosószakaszok már egy másik, összetettebb kérdés. Önkényesen senki nem zárhat el közös területet. Ezekhez a lezárásokhoz a közgyűlés többségi „igen” szavazata szükséges, de mindig szem előtt kell tartani a tűzvédelmi rendelkezéseket és a menekülő útvonalak kérdését is.
Bérleti díj kérhető
Amennyiben valaki kizárólagosan használ közös területet, azért bérleti díjat kérhet a társasház, de ennek mértékét a közgyűlésnek kell meghatároznia a közös költségtől eltérő jogcímen. A bérleti díj beszedése esetén a társasháznak pedig adót kell fizetnie a beszedett bérleti díj összege után.
