Lassan harmadik éve, hogy átvette a plébánia kormányzói feladatait. Mik az eddigi tapasztalatai?
Ugyan voltak nehézségek, amelyekkel meg kellett küzdeni, de tulajdonképpen, mondhatjuk, hogy hazaérkeztem. Már csak azért is, mert ezen a Kerepesi úti plébánián töltöttem az ifjúságomat: 16 évesen kerültem ide, akkor még én is egy voltam a bárányok közül, most pedig a plébániai kormányzóként szolgálom az egyházközséget.
A templom szépen fel van újítva, vannak-e további tervek erre vonatkozóan?
A terv az, hogy a jelenlegi oratóriumban szeretnénk egy olyan liturgikus teret kialakítani, ahol a szentmiséket is méltó módon tudjuk ünnepelni. Annak idején itt zajlottak a hittanórák, itt hallgattuk a katekéziseket, és a fiatalság találkozási helye volt. A további terv az, hogy telente, amikor kevesebb hívő jön, itt is össze tudjunk gyűlni.
Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc
A kerületi felekezetekkel, plébániákkal milyen kapcsolatot ápolnak?
Állandó kapcsolatot tartunk a többi plébániával, rendszeresen szervezünk közös programokat. A többi felekezettel is kiváló a kapcsolatunk: például a Százados úton is van egy református gyülekezet. Januárban közös imádságokat tartunk az ökumenizmus jegyében, amelynek keretében hol mi megyünk igeliturgiát tartani, hol mások jönnek hozzánk.
95 éve kezdték építeni a templomot. Megemlékeznek az évfordulóról?
A miénk volt az első olyan templom, amely Kis Szent Teréz – a missziók védőszentje – tiszteletére épült fel. Ezt azért is hangsúlyozom, mert erről a plébániáról többedmagammal kaptuk a papi hivatás kegyelmét azok közül a fiatalok közül, akikkel itt voltunk hittanosként. Tervezünk jubiláló programot, amire szeretnénk meghívni a bíboros urat is.
Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc
Mi a nagypéntek jelentősége a katolikus hívek életében?
A nagypéntek egy különleges, kegyelmi napja a liturgikus évnek, ekkor Jézus Krisztus által felfedezhetjük, hogy a szenvedésnek is van értelme. Ez a nap segíti világszerte a keresztény híveket a hitben felnőttebbé válni. Ugyanakkor a többi péntek is, mint bűnbánati nap, arra hívja a keresztényeket, hogy saját szenvedésüket – szent Pál szavai szerint – Krisztus szenvedésével egyesítsék.
Mi az üzenete a húsvétnak a mai ember számára, amikor háborúval, járvánnyal küzd az emberiség?
Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe arra hív minket, hogy hálát adjunk azért az örök életre szóló meghívásért, amit a keresztség által nyert el minden hívő keresztény. A húsvét ugyanakkor választ ad a mai kor szenvedéseire is, hiszen a halál egy hívő számára nem a végső megsemmisülés, hanem kapu az örök életre. Az egyház feladata, hogy ezt a kaput kitárja az emberiség számára.
Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc
Magyarországra látogat Ferenc pápa, aki a Papp László Sportarénában is találkozik fiatalokkal. Mit jelent Önnek a Szentatya látogatása?
Ez egy különleges kegyelem, mert nem jellemző, hogy egy pápa ilyen rövid időn belül kétszer is ellátogat ugyanabba az országba. A jelek azt mutatják, hogy a Szentatyát mélyen érintette a magyarok fogadtatása az eucharisztikus kongresszus alkalmával, amelyről úgy nyilatkozott, hogy a hitben ő is nagy ajándékot kapott, ezért szeretne ide visszatérni. Ez fog most beteljesülni. Nagy öröm, hogy itt a plébánia területén találkozik a fiatalokkal és megerősíti a keresztényeket a hitükben. Hiszen, ahol a pápa megjelenik, mint Krisztus földi helytartója: ahol Péter, ott az egyház.
