Mindezt azzal érdemeltem ki, hogy van egy 20 éves autóm, amit kénytelen vagyok használni és nincs pénzem garázsbeállót bérelni vagy kertesházat vásárolni szemben azokkal a vagyonos helyeikkel (mint pl. maga a polgármester), akiknek – mivel nem szorulnak rá, hogy az utcán tárolják az autóikat – ezt a sarcot így nem kell megfizetniük.

Még elköltözni sem tudok innen, mert az ingatlanomon, amit egykor, egy ígéretes fejlődési pályán lévő, kellemes kis kerületben vásároltam, időközben áthaladt a balliberális városgettósítás úthengere, és eladhatatlanná vált.

Pikóéknak, meg Jámboréknak, a DK-Momentum tengelynek és a többi politikai analfabétának inkább kártalanítania kellene minket, helyi lakosokat az elmúlt évek tudatos kerületzüllesztése miatt ahelyett, hogy tízszeres adót vágnak a nyakunkba, miközben a városvezetés brutális mennyiségű pénzt parkoltat a számláin. Annyit, hogy szinte már nincs annyi „jóemberkedő” civil szervezet, „művészlélek” és egyéb „színesbringás” futóbolond a haveri köreikben, akiknek szétoszthatná.

A cinikus néphülyítő politikus-gengszterek gátlástalanul belehazudják a helyiek arcába, hogy a fővárosi kerületeket „kivéreztetik”, ennek megfelelően természetesen nem költenek semmilyen fejlesztésre vagy közjóra (a mobilvécé-hegyek, a „civil haverok” és Iványi hajléktalanipari vállalkozó biznisze kivételével).

Az egyébként rekordméretű költségvetésre pedig szépen ráülnek és slusszpoénként az amúgy is „kitűnő anyagi helyzetben” lévő kerületi polgárokat tízszeres adóval sújtják.

Ők röhögnek, mi meg fizetünk.

K. József