“Tisztelt Szerkesztőség!

Olvastam a napokban a Hírnyolcon, hogy ismét brutális fakivágás történt Józsefvárosban: nevezetesen a Benyovszky Móric utcában kivágták a Tisztiviselőtelep egyik legrégebbi fáját. Még ha ez indokolt is volt, mert netán beteg volt a fa, hiányoltam a balliberális tiltakozókat, a rasztahajú „ligetvédőket”, hogy hozzáláncolják magukat a fához egy kiadós hiszti közepette. Hiszen ezt csinálták mindig, amikor például az egyébként sokkal zöldebbé váló Városligetben a kora, vagy állapota miatt indokoltan kivágtak egy-egy fát.

De nem jelentek meg ezek az önmaguk által felkent tiltakozók akkor sem, amikor újabb két fa tűnt el Józsefvárosból, amelyről szeretnék beszámolni. A Baross téri Derbi Söröző előtt volt egy hatalmas, nyáron kellemes árnyékot adó fa, amelyet szintén az utóbbi hetekben taroltak le. Az okai ismeretlenek, bár a környéken olyan szóbeszédek járják, hogy a szomszédban épülő hotel nyomására kellett megszabadulni a növénytől. Olyanról is hallani, hogy ki akarnak vágni minden olyan fát, ami tavasszal-nyáron ilyen fehér, vattaszerű „szösszel” repíti messzire a magjait, függetlenül attól, hogy a kora, vagy az állapota indokolttá teszi-e. Alig várom, a baloldali hisztériakeltést minden fakivágásnál, ha ez igaz… Az Alföldi és a Kun utca sarkán pedig egy növésben lévő facsemetét tüntettek el nyomtalanul, helyén csak az üres beton fahely tátongott, de itt sem hallottam balhézásról.

Igencsak álságos, de hát a baloldali kettős mérce miért pont a zöldpolitikában ne mutatkozna meg? Ezeket csak addig érdekli bármilyen fa, bármilyen zöld, amíg politikai hasznot remélhetnek belőle, vagy hergelhetnek vele. Ugyanez tetten érhető Pikóban is, hiszen neki is csak addig volt fontos a „zöldtéma”, az évi ötezer négyzetméteres új zöldesítés, amíg kampányolhatott ezzel az ígérettel. Megválasztása óta látjuk, hogy ezzel sem történt semmi, már két éve.

Üdvözlettel: egy lelkes olvasó”