Hogyan került Józsefvárosba?

Részben Angliában, részben Józsefvárosban élek, ingázó vagyok. A Teleki térnél örököltünk testvéremmel egy lakást a szüleink után. Sok ezer sorstársammal kerültem abba a helyzetbe, hogy a felelőtlenül végzett szociális gondozás miatt a tulajdonunk teljesen értékét vesztette: sem eladni, sem kiadni nem lehet, így nem tudunk támaszkodni rá.

Ez a zsákutca sok ezer helyi lakót érint, hiszen itt jellemzően szegény emberek élnek sokféle nehézséggel, akiknek még pluszban a nyakába akasztották a kerületbe telepített 13 szállóban élő 1100 hajléktalant is, miközben 17 másik budapesti kerület erre nemet mond. És igazuk is van: a nagyméretű hajléktalanlágerek szakmailag idejétmúltak; ehelyett már régen a kislakásos, saját szobás, szétterjesztett gondozást kellene végezni, ahol a szomszéd nem is tudja, hogy a mellette lévő lakásban mondjuk 4 hajléktalan lakik 4 külön szobában, hiszen betartják a házirendet, rendszeresen tisztálkodnak, esetleg dolgozni is járnak. Ha nem tudják róluk, akkor pedig a megbélyegzés is elkerülhető, ami jelenleg a tömegszállók és az ételosztások miatt súlyosan sérti az emberi méltóságukat és a környékbeliek érdekeit is. Az európai út nem ez.

Fotó: Nyerki Zsanett

Mi az, ami jelenleg leginkább zavarja?

Az, hogy a jelenlegi vezetés teljesen passzív a hajléktalanlágerek ügyében és kirakatban tartja csak a részvételi demokrácia szlogent. Minden fórum első pontja a hajléktalanok és az ebből következő mocsok és a mocsok eltakarításának pluszköltsége. Ehhez képest 2 éve semmi előrelépés nem történik, helyette Pikó bagatellizálni próbálja a problémát, így a felszólalókat megalázza azzal, hogy úgy állítja be, mintha az általuk felhozott ügy nem lenne elég fontos.

Az ügyben petíciót is indítottak…

A szomszédokkal, igen, indítottunk egy petíciót a hajléktalan lágerek bezárása, a hajléktalangondozás átalakítása s az igazságosabb területi ellátás érdekében. A kerületi politikusoknak fel kell fogniuk azt, amit az itt lakók szeretnének és azokért az ügyekért kiállni a Fővárosi Közgyűlésben és a kormánynál.

Pikó András zászlajára tűzte a részvételiséget, ez mennyire valósul meg?

2 év alatt nem vázolt fel semmit a jövőt illetően, eredményei sincsenek, általában arról nyilatkozik, hogy miért nem lehet semmit tenni semmivel. A polgármestert viszont azért fizetik az adófizetők, hogy haladjunk és változás legyen rövid-, közép- és hosszútávon. Pikó András eddig ennek nyomát sem mutatja. Ráadásul Kocsis Máté és Sára Botond elért eredményeit is tönkreteszi, hiszen az évtizedes tisztulás után megint úgy néz ki az utca, mint a hányás.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

Bicikliszépségverseny az van, de az önkormányzat és Pikó mellőzi a súlyos problémákat, ami pedig az összes lakossági fórumon azonnal szembejön: a hajléktalanság, a köztisztaság, a közbiztonság és az önkormányzati bérlakások kérdése. Ebben a 4 témában 2 év alatt semmi előrelépés nem történt, de ha az önkormányzat nem lép semmit a lakók kéréseire, akkor nem is beszélhetünk „részvételiségről”.

Találkozott már Pikó Andrással?

Igen, őt kerestem meg először. Azt mondta nekem, hogy szerinte a polgármesternek nem feladata proaktívnak lenni, hanem az, hogy a kollégái által hozott javaslatokat elbírálja. De ha a vezetőnek nincs egy képe, hogy milyen legyen ez a kerület 10 év múlva, akkor mi alapján bírálja el azokat? Pikó a beszélgetés végén azt mondta, hogy a problémáimat a Fidesz tudja megoldani, Kocsis Mátéhoz menjek. Rácsaptam az ajtót.