Társasházunkban lakik egy tulajdonos, aki évekkel ezelőtt megsértődött, mert nem az általa javasolt kivitelezőt választottuk a tető felújítására. Azóta minden egyes közgyűlési határozatot megtámad. Ennek az eredménye, hogy évek óta nincs érvényes gazdasági elszámolásunk, s most az új Szervezeti és Működési Szabályzatot is megtámadta. Gyakorlatilag lehetetlenné teszi a szabályos társasházi működést. Hozzátenném, hogy mivel ő nem fizeti a közös költség emeléseket, ezért – bár meg vannak semmisítve a határozatok –, tartozása is áll fenn” – fejtette ki olvasónk.
Sajnos azt, hogy egy tulajdonos megtámadjon egy közgyűlési határozatot, nem lehet megtiltani – kezdte Weisz Gábor Miklós. A társasházi törvény mindenkinek biztosítja ezt a jogot, ezt nem lehet kizárni. A közösségnek arra kell törekednie, hogy a bíróság a meghozott határozatot ne semmisítse meg, mert bár hiába tudják, hogy pusztán rosszindulatból támadja meg azokat, a bíróság csak akkor semmisíti meg a határozatot, ha az valamilyen jogszabályban meghatározott hibában szenved.
Mindenképpen azt javaslom, hogy megfelelő alakisággal (akár túlzó alakisággal) folytassák le a közgyűléseket, és ebben az esetben van esélyük a törvényes működés helyreállítására.
A perben először azt vizsgálja a bíróság, hogy a határozat az eljárási szabályoknak megfelel-e. Amennyiben nem találnak eljárási hibát, akkor le kell folytatni egy bizonyítási eljárást, hogy valós-e a tulajdonos által hivatkozott érdeksérelem, vagy fellelhető-e egyéb jogellenesség.
A közös képviselőnek ismernie kellene azokat az eljárási hibákat, amiket egy közgyűlés összehívása, megtartása, valamint dokumentálása magában rejthet és ezeket ki is tudja kerülni. Amennyiben mégse terjedne ki a tudása erre, de kedvelik a közös képviselőt, javasolt szakjogász segítségének kérése.
Amennyiben viszont perlekedő tulajdonos érdeksérelemre, vagy fellelhető-e egyéb jogellenességre hivatkozik, ott a bíróság már a meghozott határozat tartalmát vizsgálja és adott esetben jogosan semmisít meg egy határozatot.
