Miért éppen Józsefvárost választották otthonuknak?

A Jézus Szíve templom kisugárzása, a kis ékszerdoboz terek és a macskaköves sétálóutcák lenyűgöznek minket. “Az örökké fiatal” és jó rezgésű egyetemisták helyszíne ez, a hangulatos kávéházaké, a pezsgésé, de mégis bensőséges a környék. Ezért szerettünk bele a 8. kerületbe. Ugyanakkor “haza” is költöztünk, hiszen Barnabás világhírű cigányprímás nagyapja, “Pertis Pali” is itt élt a kerületben családjával, több felmenőjét is a Jézus Szíve templomban keresztelték, mint mi is a négyből két gyermekünket.

Nagycsaládosként hogyan tudják összeegyeztetni a munkát és a magánéletet?

A zene, zenélés, tanítás, színpad az életünk 5-6 éves korunk óta, talán kimondhatjuk, hogy a szenvedélyünk. A családunk ebbe a légkörbe született bele. Nem hagyományos a mi életünk, de nekünk és általában a művészcsaládoknak ez a természetes. Szüleim támogató szeretete, segítsége nélkül nem tudnánk ilyen oldottan létezni. És rajtuk kívül is van egy csodálatos csapat, a Fesztivál Akadémia Budapest szervezői, akik segítik például a koncertek, mesterkurzusok létrehozását.

Gyermekeik közül ketten is a kulturális életben képzelik el a jövőjüket. A szülői példa tette vonzóvá ezt a jövőképet?

Ezt tőlük lehet majd egyszer megkérdezni. Az a fontos, hogy megtalálják azt az utat, amiben kiteljesedhetnek, ha tehetségük van, azt szorgalommal társítsák, ha kitartóak és eredményt érnek el majd, azzal nemes célt szolgáljanak.

Fotó: jozsefvaros.hu

2019-ben Józsefváros díszpolgárai lettek. Mit jelent Önöknek ez az elismerés?

Még nem volt elég időnk arra, hogy a szerintünk megelőlegezett bizalmat, elismerést megszolgáljuk, de azon vagyunk.

Sikerült megvalósítani azt az álmukat, hogy otthonuk tetőterében művészeti iskolát és zenei szalont létesítsenek?

Sajnos az építkezésnek megannyi olyan buktatója volt, amire mi, művészek és a ház támogató lakói sem számítottak. Bízunk abban, hogy ami már elindult, de megakadt, nemsokára folytatódhat. Hiszünk benne, hogy minél nehezebb világban élünk, annál inkább szükség van bensőséges, családias körben kamarazenét hallgatni, művészeknek együtt eszmét cserélni, nem intézményes környezetben találkozni tehetséges gyerekekkel és tanáraikkal, inspirálni őket, egymást.

Mik az első tapasztalatok?

Országos szinten tudunk beszámolni az eddigi tapasztalatainkról: másfél éve folyamatosan járjuk a zeneiskolákat, konzervatóriumokat művész barátainkkal Magyarországon, de határainkon túl is. E hónapban Kaposváron, Pécsett, Egerben voltak mesterkurzusok, hétfőn Csíkszeredára utazunk, ahol közel egy héten át tanítunk és fellépünk a Csíki Kamarazenekarral, majd Nagykanizsán leszünk. Ahogyan a covid és a szabályok engedték, tanítottunk és játszottunk is a diákoknak, zenész kollégáinknak. Ez csak az út kezdete. A cél pedig megtalálni, támogatni, egyengetni az útját a kiemelkedő tehetségeknek. Ehhez nagyszerű alap a különleges tér.

Fotó: Csibi Szilvia / Festivalacdemy

Idén is nagy sikerrel – több józsefvárosi helyszínnel – zajlott a Fesztivál Akadémia Budapest. Mik a terveik a következő évre?

Februártól 10-12 városban turnézik Sztravinszkij: A katona története színpadi remekmű, melyet Ascher Tamás rendezett felkérésünkre a júliusi fesztiválra, a színművészek Molnár Piroska (a mesélő), Bezerédi Zoltán (az ördög), Ifj. Vidnyánszky Attila (a katona), valamint 8 zenész. Sztravinszkij annak idején a járvány sújtotta, anyagilag megviselt színháznak és zenekarnak komponálta ezt a “kisparti” létszámot igénylő művet, hogy könnyebben lehessen utaztatni a produkciót. Ez aktuális ma is. A második félidő pedig Vivaldi leghíresebb műve: A négy évszak lesz. Tovább folytatódnak a tehetségkutató mesterkurzusok országszerte, hét régióban pedig egy fiatalokat inspiráló tehetséggondozó “továbbjutós”, alapfokú cselló-hegedű találkozót szervezünk tavasszal.

Rendszeresen rendezünk “békebeli” szalonkoncerteket szűk, családias körben, olyan helyszíneken, mint művészeti galériák, művészek otthonai: pl. Fischer Iván lakásszínháza, könyvtárakban, villaépületekben. Ezen estek hangulata varázslatos az intimitás miatt. Van lehetőség elmélkedő beszélgetésekre, egy-egy koccintásra, a zeneművek ilyenkor egészen máshogy hatnak mind a művészekre mind a hallgatóságra az ilyen környezetben. Majd július 14-23-án az igazi ünnepre készünk: a nyári Fesztivál Akadémia Budapestre, ahová 250 fiatal zenész jön tanulni. Tíz napon át világhírű szólisták tanítják őket és zenélnek az esti koncerteken.

Mennyire telített munkával a naptárjuk advent idején? Hogyan tudnak a családdal ráhangolódni a karácsonyra?

Lélekben minden nap készülünk karácsonyra. Azt veszem észre magunkon, hogy a napokat számoljuk, akkor végre több napon át együtt lehet mind a négy gyermekünk, szüleim, nagymamám is. Vágyakozunk a befelé fordulásra, az elcsöndesedésre, nap mint nap elképzeljük azt a pillanatot, amikor a karácsonyfa körül közösen énekelhetjük a Mennyből az angyalt… Könnyen elérzékenyülünk, mert addig még nagyon sok dolgunk van, úgy élünk tehát, hogy az a nap számunkra, ameddig még valahogy ki kell tartani, és utána – reményeink szerint – mi is kicsit békére, megnyugvásra lelhetünk.