Honnan ered nálad a zene szeretete?

Egészen kicsi voltam, amikor a bátyáim jelentkeztek beat-box produkcióval Friderikusz Sándor műsorába. Több fellépésük is volt, és mindig otthon próbáltak. Én csak ámultam és bámultam, és az egész feeling akkor fogott meg. Illetve hozzá kell tennem, hogy nagymamám meg dobolt, édesapám pedig sokat karaokézott Békésen, ahol gyermekkoromat töltöttem.

Hogyan kerültél a zenei pályára?

Kisgyerekként még színész szerettem volna lenni, a Reszkessetek, betörők! című film hatására, de, mivel keresztény családban nőttem fel, a hit és a teológia fogott meg inkább; ebbe az irányba indultam el. Bár az általánost még ének-zene tagozaton végeztem, akkor még inkább csak hallgatni szerettem a zenét. Érettségi után azonban Mezőberényben egy roma egyesületnél találkoztam Burai Krisztiánnal, akivel közösen csináltunk pár demót. Innen indult az egész.

A fővárosba kerülve egy tehetségkutatóban is felbukkantál…

A Voice-ban próbáltam szerencsét. Nagyon pozitív volt a zsűri hozzáállása az előadásomhoz, de az élő adásba nem kerültem be. Indítólökésnek azonban jó volt, sokan gratuláltak, és ott dőlt el, hogy érdemes ezzel komolyabban is foglalkoznom. Utána vettem igazán kezembe a sorsom, és építettem fel a zenei karrierem.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

A 2010-es években Józsefvárosban is éltél egy ideig. Milyen volt akkor a kerület és milyen most?

Öt-hat évig a Mátyás tér közelében laktam a párommal. Nagyon szerettem ott élni, közel volt minden. Körülbelül két éve – az önkormányzati választások után – költöztem el. Korábban, amikor Sára Botond és Kocsis Máté volt a polgármester látványosan fejlődött a kerület. Mostanában kevesebbet járok erre, de amikor igen, úgy érzem, mintha megállt volna az idő. Nem nagyon látok semmilyen előrelépést.

Tavasszal országgyűlési választás lesz. Hogyan látod, ki lenne alkalmas a kerület képviseletére?

Én Sára Botondot tartom megfelelő választásnak. Az ő idejében minden téren javulást érzékeltem a kerületben, még a közbiztonság is rendben volt. Szinte mindenhol voltak rendőrök, és sokkal nyugodtabbak voltak az utcák.

Ez már csak azért sem mellékes, mert nem is olyan régen apa lettél…

Így van. Kisfiam, Noah már egyéves és imádok vele lenni, áldott jó gyerek. Ha elmegyek otthonról, mindig alig várom, hogy újra hazatérjek hozzá.

Visszatérve a zenére: azt mondtad, a raeggeton áll hozzád a legközelebb. Hogyan találtál rá erre a stílusra?

Popzenével kezdtem és azokkal kopogtattam a producereknél, de valami mindig hiányzott a dalaimból. Kicsit elcsüggedtem, de nem szeretem feladni a dolgokat. Egyszer, amikor hazautaztam Békésre, a húgom javasolta, hogy próbáljam ki a raeggetont – a latin egyébként is közel áll hozzám – és így született a „Corazon” című dalom, amit spanyolul énekeltem. A visszajelzések is megerősítettek, hogy ez az én stílusom.

Min dolgozol jelenleg, mit várhatnak tőled a közeljövőben a rajongók?

Akik ismerik a munkásságom, tudhatják, hogy nagyon aktív vagyok videóklippek és dalok területén, ami az idei évre is jellemző lesz. Már a harmadik klippet forgatjuk, ezeket majd szépen sorban fogjuk megjelentetni.