A közös költség viselésének lényeges eleme, hogy annak a mértékét kizárólag közgyűlés határozza meg. Az esetleges tartozás-behajtás oldaláról megközelítve kimondható, hogy kizárólag a közgyűlési határozatban megállapított közös költség követelhető a tulajdonostól.

Az is tény, hogy a felosztás módját (tulajdoni hányad, négyzetméter vagy akár személyek száma, stb.) a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell rögzíteni.

Amennyiben a közgyűlés az említett kérdésben határozott, hogy a közös költség mértékét tulajdoni hányadra állapította meg (és a garázsoknak van tulajdoni hányada az Alapító okirat szerint), akkor a közös képviselő hibázott, hogy azt nem követelte a garázsok tulajdonosától.

A közgyűlés egyebekben jogosult arra, hogy bizonyos esetekben, egyedi albetéteknél, eltérjen az általános rendtől. Ahogyan arra is, hogy bizonyos albetéteket (indoklással) mentesítsen a közös költség fizetése alól. Ennek egyedi közgyűlési döntésen kell alapulnia, valamint nem sértheti a kisebbségi tulajdonosok jogos érdekét.

Amennyiben a garázsok valamiért nem rendelkeznek tulajdoni hányaddal, úgy a garázsokra egy külön, nevesített közgyűlési határozatban lehet megszavazni az azokra eső közös költséget. De ebben az esetben annak mértékét aszerint kell meghatározni, amennyi az azokkal járó többletköltsége a háznak, mert ellenkező esetben a garázstulajdonos eredményesen támadhatja meg bíróságon a határozatot.

A fotó illusztráció.