Honnan ered a hangszerek iránti szeretete?

Az erdélyi Szászrégenben születtem, ahol sokan foglalkoznak hegedűkészítéssel. Gyermekkoromban a településnek három nagy hegedűgyára volt, egyikben dolgozott édesanyám, aki szerette volna, ha a családból én viszem tovább ezt a mesterséget. Elvégeztem egy szakképzőt, majd 2003-ban költöztem Budapestre, ahol egy bútorrestaurátori műhelyben kaptam állást. Erdélyből hoztam magammal a szerszámaimat is és alkalmanként bedolgoztam hegedűkészítő mestereknek. 2004-ben jött a lehetőség, és az éppen visszavonuló Semmelweis Tibor hangszerkészítőtől bérbe vettük műhelyét ifjabb Kónya Lajossal. Itt kezdődött minden.

Mik voltak a kezdeti tapasztalataik?

Olyan szempontból nem volt nehéz dolgunk, hogy a hely már korábban is hangszerbolt volt, de mivel volt egy kis szünet, ezért vissza kellett csalogatni a vendégeket. Illetve meg kellett győzni azokat is, akik esetleg kétkedtek a mi tapasztalatainkban, hiszen fiatalok voltunk. A helyszín további előnye, hogy a kerület mondhatni a muzsikus cigányok bölcsője is. Bejöttek, történeteket meséltek, sokat tanultam tőlük.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

Hogyan készül egy hegedű? Meséljen a fortélyokról!

Ha az ember reggeltől estig csak dolgozik, akkor körülbelül egy hónap alatt elkészül egy hangszer, de ez egy ideális eset, hiszen a gyakorlatban a bolttal, a vendégekkel is foglalkozni kell, tehát ennél több időt vesz igénybe az elkészítés. Először – egy sablon segítségével – habos juharból elkészül a hangszer oldala. Erre jön rá a hátlap, majd az tető. Utóbbit a többit résztől eltérően lucfenyőből faragjuk ki. Az anyagokat Európa több pontjáról szerezzük be, attól függően, hogy hol találunk megfelelő minőséget. Nagyon fontos a természetes száradás, 10 évnél fiatalabb faanyagból nem dolgozunk.

Mely darabokra a legbüszkébbek?

Amikor elkészül egy hangszer, az olyan, mint egy gyermek születése. Mindegyik kedves lesz neked. A mester hangszereimet nagyrészt külföldre viszik. Azt fontos leszögezni, hogy a hegedű a zenésznek olyan, mint egy hű társ, nem szereti cserélgetni az ember. Neves hazai és külföldi zenészek játszanak nálunk készült hangszereken, a Fesztiválzenekar egyes tagjai a hegedűim beállításában segítenek. Továbbá célunk, hogy a fiatal tehetségeknek is megfelelő hangszert adjunk.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

Különleges kéréseket is teljesítenek?

Sokszor a zenésszel együtt választjuk ki, hogy milyen hangszert szeretne, hiszen a faanyagok adottak, de a színekben, rajzolatban és méretben különböznek. Laikus szemmel igen hasonlónak tűnnek, de ahogyan az ujjlenyomatból, ebből sincs két egyforma.

Milyen közeli célok állnak önök előtt?

Ez egyszerű! Az, hogy minél jobb hegedűket készítsünk és minél többen használják a hangszereinket. Szerencsére mára már a munkában segítségemre van Baki Rozália, valamint Markó Botond hegedűkészítő és Varga Balázs hegedűkészítő mester is nálunk dolgozik. Minden évben járunk nemzetközi versenyekre, kiállításokra. Több alkalommal nyertem hangzásversenyt: Olaszországban csellóval, Veszprémben és a Bartók konzervatóriumban hegedűvel. Tavaly pedig egy nemzetközi kópiaversenyt rendeztem.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

A magyar Stradivari, azaz Nemessányi Sámuel hegedűjéről kellett másolatot készíteni, köszönhetően annak, hogy Reményi Mihály hegedűgyűjtő kölcsönadta a birtokában lévő Nemessányi-hegedűt. A versenyen hattagú nemzetközi zsűri választotta ki, hogy a 17 országból 70 versenyző jelentkezett, és közül ki készítette a legjobb másolatot. Bár a verseny a Covid árnyékában zajlott, így is jól sikerült; ha találnánk szponzort, akkor folytatása is lehetne.