Pikó András expozéjában méltatta az új 103 paragrafusból álló lakásrendeletet, amelyet, mint mondta kikérték több szakmai, civil szervezet véleményét és lakossági egyeztetést is tartottak. Mindössze arról feledkezett meg a baloldali városvezetés, hogy az egyik legfontosabb önkormányzati fórum, az ebben illetékes Tulajdonosi, Vagyongazdálkodási és Közterület-hasznosítási Bizottság elé tárja az ügyet, amely miatt kis híján el kellett napolni a téma tárgyalását.

Amint lehetőség lesz rá, emelik a lakbéreket

A legfontosabb kérdés azonban az volt, hogy emelkednek-e az új rendelet értelmében az önkormányzati lakások bérleti díjai? A választ burkolva Pikó András adta meg, miszerint: amíg a kormányzati tiltás érvényben van addig nem lesz bérleti díj emelés, utána viszont a lakástörvény alapján követnünk kell a költségeket. Ez azt jelenti, hogy a veszélyhelyzet lejártával – a szociális lakbéren kívül – emelni fognak a bérleti díjakon. 

Nem írnak ki szociális bérlakáspályázatokat

A polgármester szerint kiemelt cél volt az új lakásrendelet megalkotásakor, hogy „elsősorban rászorulók számára biztosítsanak bérlakást”. A vita során azonban kiderült: a jövőben sem írnak ki szociális alapú pályázatot, csak költségelvű – ami fedezi az önkormányzat lakással kapcsolatos költségeit –, illetve piaci alapú pályázatokat, amelyeket sok esetben milliós felújítási kötelezettséggel írják ki.  

A renitens, problémás lakók hátradőlhetnek

Az új lakásrendelet egyik sarkalatos pontja a problémás lakókhoz való hozzáállás. Míg korábban a renitens – a lakóközösség életét megkeserítő – bérlők szerződését felmondták, addig a jelenlegi rendelet értelmében leginkább a bérleti díj emelésével „büntetne” az önkormányzat. Sőt, ha nem tud fizetni, akkor egy másik, kisebb lakásba költöztetik. Szilágyi Demeter (Fidesz) szerint ez könnyítés a renitens lakáshasználóknak és kevésbé lesz visszatartó ereje, csak konzerválni fogja a problémát.

A bérlakásállomány növeléséről beszélnek, de eddig csak eladások történtek

A rendeletben megteremtették annak a lehetőségét, hogy egyszer majd létrehozzanak, vagy leszerződjenek egy kampányban sokszor hangoztatott lakásügynökséggel. Ennek célja az önkormányzati lakásállomány kezelése, bővítése akár piaci lakások bevonásával is. Az ügy pikantériája, hogy ezzel a céllal teljesen ellentétesen cselekedett eddig a baloldali városvezetés, amely eddig mintegy 100 önkormányzati lakást adott el.

A bérlakásállomány növelésére szánt lakásügynökséggel kapcsolatos kérdéskörre éppen az a Molnár György polgármesteri tanácsadó adott válaszokat, aki korábbi szocialista képviselőként az önkormányzati vagyon felett őrködött. Igaz nem túl sikeresen, hiszen éppen az ő hivatali ideje alatt történt az önkormányzati lakások egyik legnagyobb volumenű privatizációja.