Magyarország történetének legnagyobb tragédiája a második világháború végeztével köszöntött be. 1920. június 4-én a győztes hatalmak arról döntöttek, hogy milliónyi magyar embertől veszik el az önrendelkezés lehetőségét azáltal, hogy az országot szétszabdalják és kétharmadát a körülöttünk élő országoknak adják. A leszakított területek új birtokosai pedig azonnal nekiláttak, hogy ott is kisebbségbe taszítsák az őseik földjén megmaradókat, ahol addig többségben voltak. A megmaradás záloga azonban a születendő gyermek és az anyanyelv megőrzése, amelynek köszönhetően 101 évvel a gyalázatos diktátum után a mai napig találkozhatunk, és magyarul beszélgethetünk nemzettestvéreinkkel a Kárpát-medence majd minden szegletében.

A nemzettestvéreinkkel való szétszakítottság apátiájából 2010-ben ocsúdott fel a nemzet, amikor az országgyűlés ezt a napot a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, egyben kinyilvánította:

a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. 

Megemlékezés a kerületben

A Józsefvárosi Fidesz hagyományosan a Szabó Ervin téren tartott megemlékezést június 4-én.

Itt Sántha Péterné elszavalta Ábrányi Emil Él a magyar című versét, majd a jelenlévők mécseseket és virágokat helyeztek a Magyar Igazság kútjánál. A program a Bláthy parkban folytatódott, ahol Sára Botond, a Józsefvárosi Fidesz alelnöke félárbócra engedte az országzászlót.