„Tiszta poloska, csótány az egész kóceráj!”–Pikó és Karácsony konzerválják a hajléktalanproblémát, a rosszul működő ellátót

Jelen állás szerint Iványi Gábor saját politikai csatározásaihoz a fedél nélkülieket úgy használja fel, akár egy sakkjátszmában a feláldozhatókat. Ehhez Pikó András polgármesterben és a baloldal több politikusában is partnerére akadt. Mindenekelőtt tisztázzuk: Iványi több évre visszamenőleg nem fizetett a dolgozói után járulékokat, holott a könyvelésében befizetettként tüntette fel azokat, továbbá jelentős közműtartozásokat halmozott fel. A jelenlegi állami normatívát, amit a szociális szolgáltatásai után kapnak, a NAV inkasszózza, a tartozások miatt pedig a közművek lekapcsolásának veszélye áll fenn.

Iványi szinte pár hete megfenyegette a józsefvárosiakat, kijelentette: ha be kell zárnia az azt jelenti, hogy 500 hajléktalan jelenik meg a kerület utcáin. Az igazsághoz persze hozzátartozott volna az amiről hallgattak, mégpedig, hogy az általa ellátottak ma is az utcákon tartózkodnak idejük nagy részében, tehát ezt másként nem lehetett értékelni, mint egyfajta rémületkeltést. De azért Pikó András adott 10 milliót a kerületiek pénzéből Iványinak, aki egyébként semmilyen adattal nem tudott beszámolni a testületi ülésen, pedig 30 éve vezeti intézményeit… Mindeközben a kialakult helyzetért a kormányt okolja, pedig egyszerűen csak rosszul gazdálkodott. Iványinak a józsefvárosiak pénze nyilvánvalóan nem volt elég, így a fővárosban is szerencsét próbált, és nem is kellett nagy képzelő ahhoz, hogy borítékoljuk a mára realizálódott tényt: a Karácsony vezette közgyűlés döntött, novembertől a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei lesz a munkáltatója az Iványi Gábor által működtetett magán hajléktalanszállóban dolgozóknak. Ez azt jelenti, hogy Karácsony Gergely és a fővárosi baloldal azt követően, hogy csődközelbe vezette a fővárost, és emiatt hitelt vettek fel, amiből fizetik majd Iványi alkalmazottait is. A hitelt persze kamatostól a budapestiekkel fizettetik vissza.

A baloldali politikusok sorra fejezik ki szolidaritásukat Iványi mellett, vélhetően politikai haszon reményében. Pikó András például 10 millió forintot adott a kerületiek pénzéből Iványi intézményeinek. Továbbá a helyi baloldal egy adománygyűjtő számla létrehozásáról is döntött. Hasonlóan tett a főpolgármester is. Karácsony Gergely a napokban jelentette be: nem hagyja magára Iványit és az ő „szent szolgálatát”. A főpolgármester szerint, a köztársaságpárti (értsd: baloldali) polgármesterekkel mindent megtesznek, hogy Iványiék folytathassák a munkájukat a Dankó utcában. A Fővárosi Közgyűlésben a baloldali többség – Pikó Adrással egyetemben – meg is szavazta, hogy Budapest fizesse ki Iványi embereinek a bérét, ami havi több tízmilliós kiadást jelent a főváros büdzséjében. A józsefvárosiak életére pedig úgy hat, hogy konzerválja a kialakult áldatlan állapotokat, és az ellátás eredménytelenségét.

Karácsony Gergely és Pikó András tehát inkább a józsefvárosiak és budapestiek zsebébe nyúlva fizet a rossz gazdálkodás okozta csődhelyzet elkerüléséért, és jelenlegi helyzet konzerválásáért. Ráadásul a főváros vélhetően hitelből, hiszen a főpolgármester korábban már csődközeli helyzetbe kormányozta Budapestet. Teszik mindezt csak azért, hogy ne kelljen változtatni. Úgy tűnik a baloldal érdeke lélegeztetőgépen tartani az Iványi-birodalmat, és Józsefvárost megtartani a hajléktalanellátás egyik központjának. A Karácsony-Pikó-Iványi paktum tehát nem Józsefváros és az itt lakók érdekében, hanem éppen ellene köttetett. Pikó András ezzel „szembe köpte” a lakosságot, hiszen korábban ő maga is azt kommunikálta, hogy a hajléktalanellátók okozta nyomást próbálja csökkenteni a kerületben. Ám most, amikor lehetőség lett volna felülvizsgálni a helyzetet, ő inkább a volt SZDSZ-es harcostársa pénzzel való kitömését választotta a lakosok érdekei helyett.

Megkérdeztük józsefvárosiakat mit gondolnak a Dankó utcai intézményekről. A megszólalók abban egyetértettek, hogy a szerencsétlen sorsú emberek ellátását meg kell oldani, azonban a többség amellett érvelt, hogy ennek nem itt lenne a helye. Pláne úgy, hogy a kerület egyébként is túlterhelt hasonló intézményekkel.

Lajosnak számos hajléktalan ismerőse van, akik a Dankó utcában húzzák meg magukat időről időre. Mint mondja: vannak rendesen működő ellátók, azonban Iványi ellátója nem ilyen. –„A kliensek retkesen, büdösen, éhen, szomjan jönnek ki onnan: gyakorlatilag nincsenek ellátva. Tiszta poloska, csótány az egész kóceráj. Aki pedig ezt vezeti, visszaél a hatalmával. A tévében szokott szerepelni, most is ott sír, hogy nincs pénz, de ez egyszerűen nem igaz. Csak nézzük meg a hátterét: nagyon is jól él ebből. Egy vezetőnek nem így kéne hozzáállni az emberekhez. Reggel 8-kor kizavarják őket, és csak este 18-kor mehetnek be. És akkor csodálkoznak a fenntartók, ha a fedél nélküliek isznak? Mit tegyenek, ha a hidegben be sem mehetnek?” – tette fel a kérdést Lajos.

László a hajléktalanellátó mellett lakik. Szerinte élhetetlen az utca az Iványi intézményei miatt. –Sajnálom azokat, akik erre rászorulnak, de ez borzasztó. Ezt kell nézzék a gyerekek is. Miért nem lehet ezt máshová vinni? Pikóék támogatják, de ennek nem itt lenne a helye – fakadt ki László, aki szerint Iványiról az a beszéd járja a környéken, hogy birtoka van, tehát elég jól megél a hajléktalanbizniszből.

–Én nem is megyek a Dankó utcába, ami ott van az borzasztó – mondja József, aki tősgyökeres kerületi. Iványi Gábort egy politikusnak tartja, aki botrányt-botrányra halmoz és állandó a zűrzavar körülötte. A kerület vezetéséről is megvan a véleménye. Mint mondja: négy éve vannak hatalmon Pikóék, akik demoralizálták a kerületet, ami most annyira lezüllött, hogy nem is fűzök hozzá mást, mert az nem tűrne nyomdafestéket. Annyi a hajléktalan itt, mint még soha. Csak a látszatintézkedések mennek: kitette ezeket a kamuzöldítés tábláit, de szerintem ebből is csak a pénzt nyúlták le – mondja keserűen József.