A Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnáziumban rendszeresen tartanak papírszínház foglalkozásokat – mondta el a műsorban Csörgei Andrea gyerekirodalmár, könyvtáros.

A szakember szerint a kisgyerekeknél – és a nagyobbaknál is – fontos, hogy élőszavas mesemondást hallgassanak, amiből idő hiányában egyre kevesebb jut. Mint mondta: egyre nehezebben tudnak figyelni a csak élőszavas mesélésre, a hallás utáni szövegértésük pedig nehézkesebb, mint a sok-sok évvel ezelőtti gyerekeké volt.

Fotó: Duna Tv

„A papírszínház képei – amelyek segítenek a szöveget megérteni – egyszerűek, olyanok, amik nem agyonnyomják a fantáziát, hanem beindítják” – fogalmazott Csörgei Andrea.

A papírszínház foglalkozások során több érzékszerüket kell használniuk a gyerekeknek – pl. a szaglást – amelyek interaktívabbá teszik a történeteket. A gyerekek a technika által könnyebben odaképzelik magukat a mese helyszínére, ráadásul az érzelmi intelligenciát is fejleszti.

Fotó: Duna Tv

Honnan ered a papírszínház?

A papírszínház egy ősi japán módszer, amit valamikor buddhista szerzetesek használtak arra, hogy különböző vallási történeteket könnyebben elmagyarázzák az írástudatlanoknak.