Február 16-án az Üllői út és a Nagy Templom utca kereszteződésénél egy idős asszony mögé lépett egy férfi, kitépte a fülbevalóját és elmenekült a helyszínről. A rendőrök hatékony munkájának köszönhetően hat órán belül elfogták a tolvajt. Az idős asszony értesítette a rendőröket, akik a személyleírás, valamint a térfigyelő szolgálat kollégái segítségével aznap délután, a Fiumei úton elfogták az elkövetőt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság VIII. kerületi Rendőrkapitányság nyomozói lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki a 46 éves nagydobosi férfit, aki beismerte tettét. A rendőrök az őrizetbe vétel helyszínén megtalálták az ellopott fülbevalót, amit a férfi még az intézkedés előtt eldobott. Forrás: police.hu Tovább

Tovább

Tovább

Hős katonaorvosok tiszteletére tartott közös megemlékezést a Nemzeti Fórum Egyesület és a Honvédelmi Minisztérium (HM) november 4-én Budapesten, a magyar orvos hősi halottak emlékszobránál. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a VIII. kerületben, az Üllői úton lévő emlékműnél azt mondta: az orvosi eskü hippokratészi alapgondolatát, a nem ártani a betegnek elvét „kétezer éve Krisztus írta át, aki az orvoslás hagyományaiban megjelenítette és kötelezővé tette a keresztény közösségben a megértést, az együttérzést, (...) és azt az elvet, hogy a legjobban az szeret, aki az életét is feláldozza a többiekért”. A miniszter vélekedése szerint ez határozta meg hosszú időn keresztül az európai orvoslás gondolatiságát, törekvéseit, és ez az elv vezette az 1848-49-es szabadságharc magyar katonaorvosait. Ezt őrizték meg a magyar ápolók és orvosok az első világháborúban, több mint százkilencvenen harctéren estek el, több mint négyszázan fertőző betegségekben, további négyszázan hadifogságban vesztették életüket – mondta Kásler Miklós. Az Üllői úti szobrot az ő emlékükre állították 1942-ben, „amikor még nem tudták, hogy következik Budapest ostroma és a világháborús veszteségek” – fogalmazott a miniszter, hangsúlyozva: akkor még nem tudták azt sem, hogy „ebből az identitásból, tradícióból megszületik a legtisztább forradalom, az 1956-os szabadságharc”, amelynek aztán „elvágták a torkát”. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke parlamenti elfoglaltsága miatt nem vett részt a megemlékezésen. Az eseményen felolvasott köszöntőjében felidézte 1956. november 4-i személyes emlékeit, majd úgy fogalmazott: „a parlamenti ellenzék fenyegetett állapotot teremtett, idegen gondolatokkal és a parlamenti demokráciától idegen módon próbál zavart kelteni, káoszt teremteni”. „Demokratikus tehetetlenségükből csak annyira képesek, hogy meggyalázzák a mai gyásznapot, amikor emlékezetünkben dübörögnek a szovjet tankok; amikor gyászoljuk a szabadságharcban elesett hősi halottainkat, a kivégzett mártírokat, (...) a testben és lélekben megkínzott százezreket, és a gyógyító orvosokat, mentősöket, ápolókat” – írta Lezsák Sándor. Kun Szabó István, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának parancsnoka arról beszélt, hogy az emlékmű a hazaszeretettel párosuló emberségre és az önzetlen elkötelezettségre hívja fel a figyelmet, „amelynek köszönhetően, dacolva a múlt háborús pusztításaival, az emberi élet időről időre felül tud kerekedni a halállal szemben”. A beszédek után a hős magyar orvosok életmentő munkájának és hősi önfeláldozásának elismerésére felállított józsefvárosi katonaorvosi emlékműnél koszorúkat helyeztek el.   Fotók: honvedelem.hu Forrás: MTI Tovább