Józsefvárosban több helyszínen is tartottak megemlékezést a kommunizmus áldozatainak emléknapján. A Magyar Nemzeti Múzeumban a témában konferenciát tartottak, az Uránia Nemzeti Filmszínházban az emlékprogram mellett filmvetítést, pódium-, és kerekasztal-beszélgetést tartottak. Minden évben február 25-én a kommunista diktatúrák áldozataira emlékezünk. Azokra, akik a XX. század legpusztítóbb eszmerendszere miatt éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által hunytak el, ezáltal családok százezreit döntve nyomorba. Józsefvárosi emlékprogramok A Magyar Nemzeti Múzeumban délelőtt a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány konferenciát tartott Kényszerű rabság, kettétört sorsok, jelöletlen sírok - a gulág-kutatás fehér foltjai - címmel.  Az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Szétszakadt Magyarország című filmet vetítették, majd A gulyáskommunizmus valódi arca és a rendszerváltás kisiklatása címmel pódiumbeszélgetést tartottak. A délután kezdődő emlékprogramon beszédet mondott Gulyás Gergely is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: a kommunista diktatúrának világszerte 100 millió áldozata volt. Becslések szerint 700 ezer magyart hurcoltak el málenkij robotra. Közülük 300 ezren soha nem tértek vissza. Kerületünk képviselői is fejet hajtottak Vértanúk terén található Nemzeti vértanúk emlékművénél tartott megemlékezésen részt vett Kocsis Máté, Józsefváros országgyűlési képviselője. A Fidesz frakcióvezetője Böröcz László frakciótársával helyezett el koszorút. A helyi Fidesz-KDNP a Magyarok Nagyasszonya Templomnál tartott megemlékezést, ahol az 1956-os forradalom és szabadságharc megtorlása során kivégzett hősök emléktáblájánál hajtottak főt. A Józsefvárosi Önkormányzat képviseletében egyedül Pikó András koszorúzta meg Szabó Ilona, 56-os emlékművét. Fotó: MTI, Pikó András Fb-oldal   Tovább

Sokfelé ad munkát a tűzoltóknak a viharos szél, hétfő délig országszerte mintegy 140 riasztásuk volt – közölte február 24-én az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője. Az Alföldi utcában egy közintézmény tetejét mintegy 100 négyzetméteren bontotta meg a szél. Mukics Dániel az OKF szóvivője az MTI-nek elmondta: a legtöbb hívást Budapesten és Pest megyében kapták. Jellemzően leszakadt faágak, kidőlt fák, ledőlt kémények okoztak gondot, de több épületben is károkat okozott a szél. Az Alföldi utcában egy közintézmény tetejét mintegy 100 négyzetméteren bontotta meg a szél - közölte az OKF szóvivője. Tovább

A 170 évvel ezelőtt született két színésznőre, Jászai Marira és Blaha Lujzára emlékeztek február 24-én a Fiumei úti sírkertben Jászai Mari sírjánál a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében. „Születésük éve, 1850, valamint haláluk esztendeje, 1926 is azonos, közös volt bennük továbbá, hogy soha nem ragadta el őket a siker, mindig egyszerűek, erősek és egyenesek maradtak. A nemzeti színjátszás két emblematikus képviselője, legendája kultúránk, nyelvünk, művészetünk egységét is megjeleníti a mai művészek, illetve mindannyiunk számára” – mondta a Magyar Művészeti Akadémia nevében Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója. Miklósné Meyer Ágnes, a Nemzeti Örökség Intézete társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója arról beszélt, hogy Jászai Mari és Blaha Lujza hite, tudása, egyénisége máig hat, nevük fogalom. Hozzátette: 2001 óta védett sírjuk kiemelt helyen található a Fiumei úti sírkertben. Forrás: MTI Fotó: wikipédia Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Február 16-án az Üllői út és a Nagy Templom utca kereszteződésénél egy idős asszony mögé lépett egy férfi, kitépte a fülbevalóját és elmenekült a helyszínről. A rendőrök hatékony munkájának köszönhetően hat órán belül elfogták a tolvajt. Az idős asszony értesítette a rendőröket, akik a személyleírás, valamint a térfigyelő szolgálat kollégái segítségével aznap délután, a Fiumei úton elfogták az elkövetőt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság VIII. kerületi Rendőrkapitányság nyomozói lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki a 46 éves nagydobosi férfit, aki beismerte tettét. A rendőrök az őrizetbe vétel helyszínén megtalálták az ellopott fülbevalót, amit a férfi még az intézkedés előtt eldobott. Forrás: police.hu Tovább

Tovább

Tovább

Hős katonaorvosok tiszteletére tartott közös megemlékezést a Nemzeti Fórum Egyesület és a Honvédelmi Minisztérium (HM) november 4-én Budapesten, a magyar orvos hősi halottak emlékszobránál. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a VIII. kerületben, az Üllői úton lévő emlékműnél azt mondta: az orvosi eskü hippokratészi alapgondolatát, a nem ártani a betegnek elvét „kétezer éve Krisztus írta át, aki az orvoslás hagyományaiban megjelenítette és kötelezővé tette a keresztény közösségben a megértést, az együttérzést, (...) és azt az elvet, hogy a legjobban az szeret, aki az életét is feláldozza a többiekért”. A miniszter vélekedése szerint ez határozta meg hosszú időn keresztül az európai orvoslás gondolatiságát, törekvéseit, és ez az elv vezette az 1848-49-es szabadságharc magyar katonaorvosait. Ezt őrizték meg a magyar ápolók és orvosok az első világháborúban, több mint százkilencvenen harctéren estek el, több mint négyszázan fertőző betegségekben, további négyszázan hadifogságban vesztették életüket – mondta Kásler Miklós. Az Üllői úti szobrot az ő emlékükre állították 1942-ben, „amikor még nem tudták, hogy következik Budapest ostroma és a világháborús veszteségek” – fogalmazott a miniszter, hangsúlyozva: akkor még nem tudták azt sem, hogy „ebből az identitásból, tradícióból megszületik a legtisztább forradalom, az 1956-os szabadságharc”, amelynek aztán „elvágták a torkát”. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke parlamenti elfoglaltsága miatt nem vett részt a megemlékezésen. Az eseményen felolvasott köszöntőjében felidézte 1956. november 4-i személyes emlékeit, majd úgy fogalmazott: „a parlamenti ellenzék fenyegetett állapotot teremtett, idegen gondolatokkal és a parlamenti demokráciától idegen módon próbál zavart kelteni, káoszt teremteni”. „Demokratikus tehetetlenségükből csak annyira képesek, hogy meggyalázzák a mai gyásznapot, amikor emlékezetünkben dübörögnek a szovjet tankok; amikor gyászoljuk a szabadságharcban elesett hősi halottainkat, a kivégzett mártírokat, (...) a testben és lélekben megkínzott százezreket, és a gyógyító orvosokat, mentősöket, ápolókat” – írta Lezsák Sándor. Kun Szabó István, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának parancsnoka arról beszélt, hogy az emlékmű a hazaszeretettel párosuló emberségre és az önzetlen elkötelezettségre hívja fel a figyelmet, „amelynek köszönhetően, dacolva a múlt háborús pusztításaival, az emberi élet időről időre felül tud kerekedni a halállal szemben”. A beszédek után a hős magyar orvosok életmentő munkájának és hősi önfeláldozásának elismerésére felállított józsefvárosi katonaorvosi emlékműnél koszorúkat helyeztek el.   Fotók: honvedelem.hu Forrás: MTI Tovább