Sokan kilátogattak a hosszú hétvégén a 2019-ben gyönyörűen felújított Múzeumkertbe, ahol március 12–15. között vásár, gyermekkoncertek, előadások, kézműves foglalkozások, népzene és néptánc-tanítás is várta többek között az érdeklődőket.

A kortörténeti séta a Fiumei úti sírkert főbejáratától indult, amely magyarokról és németekről, férfiakról és nőkről, a harctéren elesett vagy éppen az éhezés elől öngyilkosságba menekülő, az aktuális hatalom által hősöknek, esetleg árulóknak tartott személyiségeiről szólt.

Fotó: Ványi Ákos / Hírnyolc

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 174. évfordulója alkalmából kitüntetéseket adott át az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége. A március 12-én tartott ünnepségen Böröcz László országgyűlési képviselő kiemelte: március 15. cáfolhatatlan bizonyíték, hogy mi magyarok voltunk, vagyunk és leszünk is. Erről itt írtunk részletesen.

Főhajtások a Horváth Mihály téren

Az önkormányzat a Horváth Mihály téren tartotta megemlékezését március 15-én, ahol Pikó András polgármester köszöntője után Petőfi Sándor naplójából részleteket olvasott fel Szécsi Bence színész, majd a Vasas Művészegyüttes Tánckara lépett fel.

Fotó: Hírnyolc

A Józsefvárosi Fidesz szintén a szabadságharc püspökéről elnevezett téren emlékezett. A Himnusz közös eléneklését követően Sára Botond országgyűlési képviselőjelölt és Juharos Róbert képviselő (Fidesz-KDNP) helyezte el az emlékezés koszorúját.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

Ki volt Horváth Mihály?

A tér először Templom tér nevet viselte, majd Mária Terézia után nevezték el. 1949-ben a forradalom és szabadságharc 100 évfordulója alkalmából nevezték át Horváth Mihály térre. De ki volt Horváth Mihály? A történelem már fiatal kora óta érdekelte, 30 éves korára pedig már elismeréseket szerzett a történeti irodalom terén. A Magyar Tudományos Akadémia 1841-ben rendes taggá választotta. 1847-ben hatvani plébános lett, innentől Hatvani Mihály álnéven jelentek meg írásai.

A forradalom kitörését megelőzően Csanádi püspöknek nevezték ki, 1849-ben vallás és közoktatásügyi miniszter lett. A szabadságharc után tizennyolc év külföldön tartózkodást követően térhet csak haza báró Eötvös József, az Akadémia elnöke közbenjárására. A köztiszteletben álló Horváth Mihályt szegedi országgyűlési képviselővé választották. További részletek személyéről és a térről itt olvashatók.