A templomépítés kezdeményezője Zakar András, az egyházközség gondnoka volt, aki miután elvesztette testvérét a lembergi csatában, egy emlékező-imádkozó helyet szeretett volna létrehozni. A 20-as években megindult a „100 ezer ezüstkorona” gyűjtési akció, amely során rövid időn belül az összeg fele rendelkezésre is állt. Sokan ékszereket, illetve az elesett hősök emléktárgyait is felajánlották.

A telket a főváros adományozta az egyházközség részére, továbbá látván a hívek elszántságát, megtoldotta 120 ezer koronával a templomépítési alapot. Az építkezés védnökéül Horthy Miklós kormányzót kérték fel, aki büszkén vállalta református vallását.

Fotó: Pesti Hírlap

Az elesett hősök emlékére

Az 1930. április 15-ei alapkőletételen – több ezer főnyi közönség mellett – a kormányzó részt is vett. „Isten dicsőségére, az elesett hősök emlékezetére” – mondta Horthy, majd az alapba elhelyeztek egy okmányt, melyet rajta kívül több főméltóság – így Klebelsberg Kuno, Darányi Kálmán, Bethlen István is – aláírt.

Fotó: Tolnai Világlapja

A korabeli beszámolók szerint kisebb riadalmat okozott, hogy a feltámadó heves vihar leszakította a díszsátor tetejét, de szerencsére senki sem sérült meg.

Nagy-Magyarország címerei díszítik ablakait

A templom 1935-re készült el, Ravasz László püspök szentelte fel.

Fotó: Pesti Hírlap

A templom hajójába kerültek azok a márványtáblák, melyeken az első – s később a második – világháborúban elesett hősök neveit sorolták fel. Ablakait Nagy-Magyarország vármegyéinek címerei díszítik. Az úrvacsorai kelyhet Hugonnay Vilma, az első magyar doktornő ajándékozta a templomnak.

 

 

Folyamatos fejlődés

A templom több ízben is felújításon esett át. 1975 és 1980 között modernizálták, 2005-ben a tornya újult meg, 2020-ban pedig gépészeti felújítás zajlott, valamint az altemplom kapott új köntöst.

Zila Péter: A hazám javát akarom, s ebben benne van a hazaszeretet

A gyülekezetet immár 14 éve Zila Péter lelkipásztor vezeti.