Józsefvárosi utcák névadói: Lósy Imre, az esztergomi érsek

Bányai Rudolf | 2020. 04. 29. – 08:18

Kinek a neve áll az utcatáblán? Ki is volt ő? – tesszük fel sokszor a kérdést. Sorozatunkban ezúttal a Szigony és a Lippa utcák közötti Lósy Imre utca történetének és névadójának eredtünk a nyomába. Lósy Imre a XVII. század derekán, az ellenreformáció időszakában vette át az esztergomi érseki címet elődjétől és mentorától Pázmány Pétertől. 

© Fotó
Vastagh László

Ki gondolta volna, hogy a mai Lósy Imre utca kellős közepén a XIX. században egy kerek tó állt, kis szigettel, amelyre egy híd is vezetett. A tó a Papnövelde-kert (vagy Szeminárium-kert) éke volt, a kert pedig a Fővárosi Papnevelő pihenőkertje volt.

© Fotó
Hungaricana

Az egyházi tulajdonú területet az 1910-es években felszabdalták és a helyére a Józsefvárosi Bérház Rt. kislakásos bérházakat építtet, amelyeket még ma is Papházaknak hív a köznyelv. A kert helyén kialakított közterületek egyházi személyiségekről nevezték el, a Szigony utca felől induló utca a Lósy Imre nevet kapta. A Lósy Imre utcába 1916-ban szoborkút kerül, amelyet Pálosok kútjának neveznek.

© Fotó
kozterkep.hu

Sajnos nem sokáig marad itt, 1935-ben áthelyezték a Központi Papnevelő Intézet belső udvarára. A kiszáradt tóból pedig játszótér lett, amit a helyiek Papgödörnek (később Molnár Ferenc tér) neveztek el. Érdekesség, hogy a Lósy Imre utca 3. számú ház pincéje a 40-es évek második felében a Tömő utcai Budapesti Béke Királynője plébániatemplom misehelyiségéül is szolgált.

© Fotó
Baranyai Attila/Hírnyolc

Szemináriumalapító Lósy Imre

Pontos születési dátuma ma sem ismert, pusztán annyi, hogy az 1580-as években láthatta meg a napvilágot Lóson, Sopron megyében. A lutheránus gyökerekkel rendelkező fiú tanulóévei során kerül közel a katolikus egyházhoz. Római tanulmányait követően 1604-ben pappá szentelik. 1606 és 1611 között nyitrai, pozsonyi, esztergomi kanonok. Jó kapcsolatot ápol Pázmány Péterrel, akinek 1620-tól állandó helyettese lett. Egyházi pályája folyamatosan ível felfelé. 1623-tól csanádi, 1625-től nagyváradi, 1633-tól egri püspök, majd Pázmány halálát követően esztergomi érsek lett.

© Fotó
wikipedia

Pozsonyban ferences kolostort, 1642-ben pedig szemináriumot, azaz papnevelő intézetet is alapított. Jelentős összeget hagyományozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogelődjének a Nagyszombati Egyetemnek, amelyet még Pázmány alapított 1635-ben. Lósy 1642-ben hunyt el a felvidéki Nagyszombatban.

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, a Visi Imre utcáról , a Diószegi Sámuel utcáról, az Apáthy István utcáról, a Dugonics utcáról , a Rökk Szilárd utcáról valamint a Horánszky utcáról írtunk már.

Forrás: praterblog, a varadi püspökség története/Arcanum, nol.hu, hungaricana, kozterkep