Az ezernyolcszázas évek elején Günther Pál létesített ezen az akkor még kietlen, külvárosi területen élesztő és szeszgyárat. Az üzemet Gschwindt Mihály korábbi dohánykereskedő vette át 40 ezer pengőért 1850-ben, és a vállalkozás virágzásnak indult.

A legnevesebb termékük az Aqua Vitae (Élet itala) titkos recept alapján készült különleges füvekből. A tulajdonos remek üzleti érzékére vall, hogy a lepárlásból visszamaradó meleg vizet is felhasználta, és egy tisztasági fürdőt nyitott 1869-ben.

És megnyílt a mozi

A gyárnak az 1880-as években a Nagykörút kiépítése miatt költöznie kellett, a helyére 1922-ben filmszínház épült. Ez volt Budapest első olyan mozija, amely erre a célra épült. Ragyogásával, sugárzásával szépséget, életörömet, világvárosias eleganciát, pezsdülő életet jelent majd ezen a vidéken – írta a Nemzeti Újság 1922. november 22-én a megnyitó napján. Az első előadásra miniszterek, államtitkárok, sőt még Horthy Miklós és József főherceg is ellátogatott.

A gálaelőadáson Kosztolányi Dezső erre az alkalomra írt versét Odry Árpád, a Nemzeti Színház színésze szavalta el, majd lejátszották Az űzött vad című filmet Priscilla Dean főszereplésével, valamint a kor népszerű moziját, a Vanina-t, amelyben Asta Nielsen partnere Paul Wegener volt.

A mozi körül kiépült közterület az épület mögötti Kisfaludy utca után a Kisfaludy köz nevet kapta, amely hivatalosan az 1970-es évek elejéig megmaradt.

1956, Corvin köz

A Corvin köz és maga a mozi is fontos helyszíne volt az 1956-os forradalomnak, ahol a leghevesebb harcok zajlottak, és ahol az egyik legtovább kitartottak a forradalmárok. A Corvin közben október 24-én gyűltek össze az emberek, a tömegbe ÁVÓ-sok lőttek, amire válaszul fegyver után néztek, majd megjelentek az első szovjet páncélosok is – mesélte Pongrácz Ödön, testvérének Gergelynek, akit néhány nappal később vezetőjüknek választottak a felkelők. „Olyan helyet kell keresnünk, ahol jól ki tudunk lőni, és minket nehezen találhatnak el! E helyet hamar megtalálták: a Kisfaludy-közt” – mondta egy 1968-as interjúban Pongrácz Gergely.

A pesti srácok Molotov-koktélokkal, kézifegyverekkel vették fel a küzdelmet a szovjet harckocsikkal szemben, amelyek közül a Corvin köznél 10-15-öt is sikerült megsemmisíteni. November 4-én aztán országosan megindult a szovjet támadás. Estére a városban már csak két helyen ütköztek ellenállásába a megszállók: a Corvin köznél és a Moszkva térnél. „Kezdetben igen sok halottunk volt. Kemény ellenállást tanúsítottunk. Azt hiszem, elég sok orosznak beletört a foga a Corvinba ” – emlékezett vissza Pongrácz Gergely.

A Corvin köziek november 5-én elhagyták a mozit, amely a tüzérségi támadás miatt ekkorra védhetetlenné vált, ám még kitartottak néhány napig a környékbeli ellenálló csoportokhoz csatlakozva.

Az újjászületés

A Corvin mozit 1996-ban újjáépítették. Ekkor helyezték el a filmszínház előtt a pesti srác szobrot, amely az itt harcoló ’56-os fiataloknak állít emléket.

A mozi felújításával egyetemben száműzték az autókat a Corvin közből, amely ekkor kapott díszburkolatot. A Corvin mozi mögött valósult meg Budapest egyik legsikeresebb városrehabilitációja, a Corvin Sétány projekt. A program első ütemében épült fel a Corvin bevásárlóközpont, amely 2010-ben nyitott meg. A Corvin köz 2016-tól felkerült a történelmi emlékhelyek listájára.

A Corvin köz nevének eredete

A Corvin köz a Corvin mozi után kapta elnevezését a hetvenes években (korábban Kisfaludy köz volt), azonban a köznyelv már sokkal korábban – az ’50-es években – a Corvin nevet használta a közterületre vonatkozóan is.

Az 1922-ben megnyitott mozi egyik alapítója a Corvin Filmgyár volt, amelyet 1916-ban hívott életre dr. Janovics Jenő, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója. A Corvin név latinul hollót jelent. Ezt a nevet használta a Kolozsváron született Hunyadi Mátyás fia, Corvin János is, utalva a Hunyadiak címerállatára. Emellett Mátyás híres budai könyvtára is a Corviniana nevet viselte, amelyben a mintegy 2500 kódexet korvináknak neveztek.

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, a Visi Imre utcáról , a Diószegi Sámuel utcáról, az Apáthy István utcáról, a Dugonics utcáról , a Rökk Szilárd utcáról, a Horánszky utcáról, a Lósy Imre utcáról, a Lovassy László utcáról,  a Szerdahelyi utcáról, a Dobozi utcáról, a Szentkirályi utcáról, a Dankó utcáról, a Reguly Antal utcáról, a Stáhly utcáról, a Brunszvik Júlia és a Hugonnai Vilma terekről, a Csepreghy utcáról, a Festetics György utcáról, a Győrffy István utcáról, a Horváh Mihály térről, a Stróbl Alajos utcáról, a Blaha Lujza térről,  Tolnai Lajos utcáról írtunk már.

Forrás: MeselohazakBudapesten.blogspot.hu, Józsefvárosi Lexikon, hangosfilm.hu, Új Látóhatár, Magyarország, Kurír, Színházi Élet/Arcanum Digitális Tudománytár, Hungaricana, Fortepan, nori.gov.hu