Új utca nyílt a József körút és a Mária utca között a Luczenbacher-féle telkeken, amelyet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Csepreghy Ferenc író emlékére Csepreghy utcának nevez el – írta 1897. február 21-én a Pesti Hírlap. A Lutzenbacher fivérek Pál és János, gazdag fakereskedő família sarjai és számos ingatlannal rendelkeztek Pesten.

Talán éppen ez ihlette meg Molnár Ferencet, amikor a Pál utcai fiúk regényében a Mária utca és a Csepreghy utcával párhuzamos Pál utca sarkán lévő fatelepre álmodta meg a könyv fő helyszínét.

A 4. szám alatt működik a régi érmékkel foglalkozó Magyar Numizmatikai Társulat, amely 1901-ben alakult meg. A századfordulón ugyancsak ebben az épületben volt a Protestáns című egyházi és iskolai lap szerkesztősége.

A József körút sarkán 1910-től Bodográf néven mozgóképszínházat nyitottak a Klein-testvérek, ez később 42-től 44-ig Baross moziként működött. A háború után visszanevezték Bodográfnak, majd 1951-től 1988-ig Bányász néven futott, majd Grafittire nevezték át, mígnem 1999-ben végleg bezárt. Egy ideig az Apácai kiadó székhelye volt, ma Kódex könyvesbolt van itt. 

A Csepreghy utca 2-ben lakott Mistéth Endre Széchenyi-díjas hídépítő mérnök, aki a második világháború után a Kisgazda párt delegáltjaként újjáépítési miniszter volt, mígnem 1947-ben börtönbüntetésre nem ítélték. Az 1. szám alatt pedig Gelgóczy Károlynak, az egyesített Budapest első alpolgármesterének özvegye.

Csepreghy Ferenc, az ünnepelt színműíró

A könyvek szeretete a gyalupadtól az íróasztal elé sodorta az 1841-ben született Csepreghy Ferencet, akinek már alig 20 évesen megmutatkozott az irodalmi tehetsége, amikor a katolikus legényegylet számára színművet írt. Az asztalosnak tanult Csepreghy mesterlegényként bejárta Európát: Bécsben, Münchenben, Párizsban gyűjtött szakmai tapasztalatot, míg 1868-ban üzletet nyitott öccsével Pesten. 1872-ben romló egészségi állapota miatt abba kellett hagynia a nehéz fizikai munkát. Rákosi Jenő színiigazgató bíztatására irodalmi pályára lépett. Ekkora már számos költeményt írt.

A Blaha Lujza téri Népszínház 1875-ös megnyitásakor Rákosi lett az igazgató, aki titkárnak vette fel Csepreghyt. Itt bontakozott ki színműírói tehetsége: nemcsak írt, fordított is: Verne, Jókai műveit dolgozta át színművekké.

Legsikeresebb művei a Sárga csikó, amelyben Blaha Lujza játszotta Erzsikét, és A piros bugyelláris voltak. 1878 nyarától betegsége miatt már alig dolgozott, orvosi tanácsra Olaszországba, majd Sziléziába utazott, s ott is vitte el a tüdőbaj 1880-ban. Végső nyughelye a Fiumei úti Sírkertben található.

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, a Visi Imre utcáról , a Diószegi Sámuel utcáról, az Apáthy István utcáról, a Dugonics utcáról, a Rökk Szilárd utcáról, a Horánszky utcáról, a Lósy Imre utcáról, a Lovassy László utcáról, a Szerdahelyi utcáról, a Dobozi utcáról, a Szentkirályi utcáról, a Dankó utcáról, a Reguly Antal utcáról, valamint a Stáhly utcáról írtunk már.

Forrás: Vasárnapi újság/Arcanum Digitális Tudománytár, OSZK, Hungaricana, Pixabay, Fortepan