A XIX. század közepén a mai Blaha Lujza téren keresztül folyt a Rákos árok, az akkori Pestet körülölelő fattyúág, amely a mai Nagykörút vonalát követte. Pest Buda és Óbuda egyesítésekor merült fel az igény a Nagykörútra, amelynek józsefvárosi szakaszát 1875-ben kezdték kiépíteni. Érdekesség, hogy a város rendezése során versenyben volt Reitter Ferenc koncepciója is, amely szerint a Nagykörút helyén hajózható csatornát alakítottak volna ki velencei mintára. 

Ha ez megvalósult volna, ma hajó járna a 4-es és 6-os villamos vonalán. A Nagykörút kialakításával egyidőben épült fel a Rákóczi út mellett a Népszínház, amely névadója lett a Teleki tér irányába tartó Népszínház utcának is. A Népszínház épületébe 1908-ban költözött a Nemzeti Színház, amely 1965-ig, annak felrobbantásáig lelt itt otthonra.

A teret 1920-ban, még életében nevezték el Blaha Lujzáról. „Blaháné nevével ékesítették föl Budapest egyik terét, éppen azt, amelyen a Népszínház áll, a nagy művésznő legszebb alakításainak e klasszikus színhelye” – írta a korabeli Herczeg Ferenc szerkesztette Új Idők című hetilap. A tér ikonikus épülete a Corvin a kor az egyik legmodernebb nagyáruházaként 1926-ban nyitotta meg kapuit. Az áruházat 1931-ben szerelték fel mozgólépcsővel, amely sokáig az egyetlen mozgólépcső volt az országban.

A másik nagyhírű épület a Rákóczi út Erzsébet körút sarkán álló EMKE kávézó volt, a zenés szórakozóhely az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről kapta a nevét. A Blaha Lujza téren áll az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának épülete, amelyen a Pest megyei kormányhivatallal osztozik. Mellette a Nemzeti Szálló, amely Rémi szálló néven 1896-ban nyitott meg. A mai Europeum bevásárlóközpont helyén állt a Sajtóház, amely szerkesztőségek tucatjainak adott otthont 1949-től.

A tér az évek során folyamatosan erodálódott, a felújítását 2018-ban Tarlós István akkori főpolgármester és Kocsis Máté józsefvárosi polgármester jelentették be. A tér rendezésére csaknem 2 milliárd forintot különítettek el, ám a Karácsony Gergely vezette főváros bizonytalan időre elnapolta ennek kérdését.  

Blaha Lujza, a nemzet csalogánya

1850. szeptember 8-án született Reindl Ludovika néven Blaha Lujza, aki színészetet már az anyatejjel magába szívta, ugyanis szülei és dajkája Prielle Kornélia is ugyanazon vándor társulat tagjaként járták az országot. Öt évesen kapta az első kisebb szerepét. Előbb a 48-as honvéd édesapja ál-vezetéknevén Várai Lujzaként lép fel, majd apja halálát követően a gyámja vezetéknevét veszi fel és Kölesi Lujzaként játszik.

Énekhangjára és tehetségére felfigyel a szakma és 15 évesen szerződést kap a szabadkai színházba. Ott ismerkedik meg férjével, a cseh Blaha Jánossal, akinek a nevét élete végéig viseli, annak ellenére, hogy még kétszer megházasodik (1875-ben hozzá megy Soldos Sándor földbirtokoshoz, majd 1881-ben Báró Splényi Ödön felesége lesz).

1866-ban Debrecenbe szerződik 100 ezüstforint fizetéssel, ahol országos hírnévre tesz szert. A Nemzeti Színház társulatához 1871-ben csatlakozik, ahol elsőként a Tündérlak Magyarhonban című népszínműben játszik. Ettől fogva a népszínművek első számú sztárja lesz. 1896-ban a visszavonulását fontolgatja, ám a közönségsikerek miatt eláll ettől a szándékától.  

1900-ban I. Ferencz József koronás aranykereszttel tünteti ki, – a legnagyobb művésznőt, a magyar „bel canto” lángelméjét, a nemzet csalogányát – ahogy az a kitüntetéshez tartozó oklevélen áll. Utoljára 1923-ban lépett színpadra, a Népszínház nyugdíjasainak szervezett ünnepségen. Blaha Lujza élete alkonyán a Rákóczi út 44 szám alatt lakott, ahol 76 évesen, 1926-ban távozott az élők sorából. Utolsó útjára – a Fiumei úti Sírkertbe – tömegek kísérték.    

Sorozatunkban eddig a Márkus Emília utcáról, az Asztalos Sándor utcáról, a Visi Imre utcáról , a Diószegi Sámuel utcáról, az Apáthy István utcáról, a Dugonics utcáról , a Rökk Szilárd utcáról, a Horánszky utcáról, a Lósy Imre utcáról, a Lovassy László utcáról,  a Szerdahelyi utcáról, a Dobozi utcáról, a Szentkirályi utcáról, a Dankó utcáról, a Reguly Antal utcáról, a Stáhly utcáról, a Brunszvik Júlia és a Hugonnai Vilma terekről, a Csepreghy utcáról, a Festetics György utcáról, a Győrffy István utcáról, a Horváh Mihály térről, valamint a Stróbl Alajos utcáról írtunk már.

Forrás: egykor.hu, Józsefvárosi séták, Józsefvárosi Lexikon, Arcanum Digitális Tudománytár, Hungaricana, színészkönyvtár, Fortepan