Józsefvárosi terek névadói: Blaha Lujza, a nemzet csalogánya

Bányai Rudolf | 2020. 09. 08. – 15:36

Kinek a neve áll az utcatáblán? Ki is volt ő? – tesszük fel sokszor a kérdést. Sorozatunkban ezúttal a Blaha Lujza tér történetének és névadójának eredtünk a nyomába. 170 évvel ezelőtt, ezen a napon  – szeptember 8-án – született Blaha Lujza, a boldog békeidők ünnepelt színésznője, aki elsőként kapta meg a Nemzeti Színház örökös tagja címet.

© Fotó
szinhaz.hu

A XIX. század közepén a mai Blaha Lujza téren keresztül folyt a Rákos árok, az akkori Pestet körülölelő fattyúág, amely a mai Nagykörút vonalát követte. Pest Buda és Óbuda egyesítésekor merült fel az igény a Nagykörútra, amelynek józsefvárosi szakaszát 1875-ben kezdték kiépíteni. Érdekesség, hogy a város rendezése során versenyben volt Reitter Ferenc koncepciója is, amely szerint a Nagykörút helyén hajózható csatornát alakítottak volna ki velencei mintára. 

© Fotó
Hungaricana

Ha ez megvalósult volna, ma hajó járna a 4-es és 6-os villamos vonalán. A Nagykörút kialakításával egyidőben épült fel a Rákóczi út mellett a Népszínház, amely névadója lett a Teleki tér irányába tartó Népszínház utcának is. A Népszínház épületébe 1908-ban költözött a Nemzeti Színház, amely 1965-ig, annak felrobbantásáig lelt itt otthonra.

© Fotó
OSZK Képtár

A teret 1920-ban, még életében nevezték el Blaha Lujzáról. „Blaháné nevével ékesítették föl Budapest egyik terét, éppen azt, amelyen a Népszínház áll, a nagy művésznő legszebb alakításainak e klasszikus színhelye” – írta a korabeli Herczeg Ferenc szerkesztette Új Idők című hetilap. A tér ikonikus épülete a Corvin a kor az egyik legmodernebb nagyáruházaként 1926-ban nyitotta meg kapuit. Az áruházat 1931-ben szerelték fel mozgólépcsővel, amely sokáig az egyetlen mozgólépcső volt az országban.

© Fotó
Építészfórum

A másik nagyhírű épület a Rákóczi út Erzsébet körút sarkán álló EMKE kávézó volt, a zenés szórakozóhely az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről kapta a nevét. A Blaha Lujza téren áll az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának épülete, amelyen a Pest megyei kormányhivatallal osztozik. Mellette a Nemzeti Szálló, amely Rémi szálló néven 1896-ban nyitott meg. A mai Europeum bevásárlóközpont helyén állt a Sajtóház, amely szerkesztőségek tucatjainak adott otthont 1949-től.

© Fotó
Baranyai Attila/Hírnyolc

A tér az évek során folyamatosan erodálódott, a felújítását 2018-ban Tarlós István akkori főpolgármester és Kocsis Máté józsefvárosi polgármester jelentették be. A tér rendezésére csaknem 2 milliárd forintot különítettek el, ám a Karácsony Gergely vezette főváros bizonytalan időre elnapolta ennek kérdését.  

Blaha Lujza, a nemzet csalogánya

1850. szeptember 8-án született Reindl Ludovika néven Blaha Lujza, aki színészetet már az anyatejjel magába szívta, ugyanis szülei és dajkája Prielle Kornélia is ugyanazon vándor társulat tagjaként járták az országot. Öt évesen kapta az első kisebb szerepét. Előbb a 48-as honvéd édesapja ál-vezetéknevén Várai Lujzaként lép fel, majd apja halálát követően a gyámja vezetéknevét veszi fel és Kölesi Lujzaként játszik.

© Fotó
wikipedia

Énekhangjára és tehetségére felfigyel a szakma és 15 évesen szerződést kap a szabadkai színházba. Ott ismerkedik meg férjével, a cseh Blaha Jánossal, akinek a nevét élete végéig viseli, annak ellenére, hogy még kétszer megházasodik (1875-ben hozzá megy Soldos Sándor földbirtokoshoz, majd 1881-ben Báró Splényi Ödön felesége lesz).

© Fotó
Magyar Fotóarchívum

1866-ban Debrecenbe szerződik 100 ezüstforint fizetéssel, ahol országos hírnévre tesz szert. A Nemzeti Színház társulatához 1871-ben csatlakozik, ahol elsőként a Tündérlak Magyarhonban című népszínműben játszik. Ettől fogva a népszínművek első számú sztárja lesz. 1896-ban a visszavonulását fontolgatja, ám a közönségsikerek miatt eláll ettől a szándékától.  

© Fotó
szeretlekmagyarorszag.hu

1900-ban I. Ferencz József koronás aranykereszttel tünteti ki, – a legnagyobb művésznőt, a magyar „bel canto” lángelméjét, a nemzet csalogányát – ahogy az a kitüntetéshez tartozó oklevélen áll. Utoljára 1923-ban lépett színpadra, a Népszínház nyugdíjasainak szervezett ünnepségen. Blaha Lujza élete alkonyán a Rákóczi út 44 szám alatt lakott, ahol 76 évesen, 1926-ban távozott az élők sorából. Utolsó útjára – a Fiumei úti Sírkertbe – tömegek kísérték.    

© Fotó
kultura.hu/Kőrösi Ida