A diákoknak még tart a téli szünet, Józsefvárosban is, így jó ötletnek tűnik, tűnne kimenni a Horváth Mihály téren kialakított jégpályára egyet korizni.

A család felöltözik, csinál egy kis teát, előbányássza a rég elveszettnek hitt kesztyűt. Megvan. Mindkettő. A kicsi család nagy nehezen elindul, apuka 4-6 lábra felhúzza a korcsolyát és… És ekkor robban az első petárda. Hátha ennyi, reménykedik apuka, de nem. A helyi srácok szórják a jégre, egymás után.

Két másik srác a sátorban cigizik, a helyi vállalkozó is csak akkor szól nekik, amikor rákérdezünk nála:

-Itt tényleg lehet cigizni?

-Nem

– mondja, majd 10 perccel később ő maga is rágyújt.

Egy-két petárda még durran, mi a közterület-felügyelet zöld számán jelezzük, hogy egy szűk kisebbség mások szórakozását teszi éppen tönkre. A felügyelők mintegy 25 perccel később meg is érkezek, készségesek, csak már éppen nincs kit fülön csípni, mert autójuk nincs, s elég messziről, a Blaha Lujza térről kellett idejönniük… (Lehet, hogy az önkormányzatnak többet kellene fordítania közbiztonságra? – csak egy költői kérdés.)

Az egyik gyerek sír, a másik maradna. Talán, ha sikerülne biztonságos és kulturált környezetet kialakítani (pl. egy óvszer sem heverne eldobva a pad alatt), maradnánk is.

De inkább megyünk. A teát majd megisszuk otthon, a korcsolyát meg visszatesszük a szekrény tetejére.

A fotó illusztráció.