Kerületünk 1777-ben vált önállóvá, ekkor kapta nevét – egyes vélemények szerint Mária Terézia fiáról, II. Józsefről, mások szerint Szent Józsefről. Józsefváros gyorsan gyarapodott: itt tartották a vásárokat (a mai Teleki László téren), valamint itt épült fel a szintén Szent Józsefről elnevezett templom a Horváth Mihály téren.

Kulturális központtá is vált Józsefváros: itt épült fel a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház, később az Uránia Nemzeti Filmszínház. Ide költözött a művészvilág krémje: az utcákat járva láthatjuk, hogy számos ház homlokzatán áll tábla, amely őrzi nagyjaink emlékét. Ikonikus intézmények sora kapott helyet Józsefvárosban: itt található többek közt a Füvészkert, a kerület szép lassan klinikai és egyetemi központtá is vált.

A virágzó kerület azonban a XX. század második felében gyors hanyatlásnak indult. Józsefváros kiemelkedő szerepet játszott az 1956-os forradalomban: itt zajlottak a leghevesebb harcok: a Corvin közben, a Magyar Rádiónál, a II. János Pál pápa térnél (akkor Köztársaság tér), amiért a korabeli hatalom hagyta lepusztulni.

A kerület a csipkerózsika-álmából az elmúlt évtizedben tudott csak felébredni, amikor újra fejlődésnek indult. Megújultak a közterületek, az egészségügyi intézmények, számos társasház. A fejlődés azonban most megtorpanni látszik. Annak ellenére, hogy a kerület költségvetése soha nem volt ilyen magas – 28 milliárd forint –, fejlesztések nem valósulnak meg, a közbiztonság és a köztisztaság helyzete romló tendenciát mutat.

A korábbi években ezen a napon – március 19-én – adták át a kerület példaképeinek az elismeréseket. Ezzel a hagyománnyal is szakított a kerület új vezetése, amikor áttette az ünnepséget november 4-ére.

2021. – Szent József éve

Az idei évet Ferenc pápa Szent József évvé nyilvánította, amely 2020. december 8-tól – 2021. december 8-ig tart. Ezzel is emléket állítanak Jézus nevelőapjának, akit a katolikus egyház védőszentjeként is tisztelnek.