István Éva, villamoskalauz

Szentendrén született 1934. július 18-án, hevesi származású családban. Az ’50-es évek elején költözött Budapestre, villamosvezető lett. A Corvin-közi felkelőkkel tartott november 4. után is, csoportjukkal a Víg utcába tették át bázisukat. November 6-án megpróbálták elérni az osztrák határt, de 9-én kora reggel Tarján községben szovjet harckocsik nyitottak rájuk tüzet. A tűzharcban István Éva és négy társa elhunyt, többen megsebesültek. (*)

Keszler Lajos, a Kossuth Tüzér Tiszti Iskola növendéke

A Somogy megyei Segesden született 1938. január 28-án. 1955-ben lett a Kossuth Tüzér Tiszti Iskola növendéke. 1956. október 29-én 50 növendéktársával az Erkel Színházhoz vezényelték, másnap már a Nagykörút és a Práter utca sarkán állt őrséget önként a forradalmároknak. Október 31-én csatlakozott a szerveződő Nemzetőrséghez, ő lett a Corvin köz külső őrségének parancsnoka november 4-ig. A szovjet támadáskor a Práter utcában tartózkodott, november 9-én a Jázmin utcában tették le a fegyvert civil nemzetőr társaival. Aznap éjjel letartóztatták, Ungvárra is elszállították. Mivel kijelentette, újra harcolna, ha fegyverhez jut, egy évi vizsgálat után 1957. november 8-án elítélték. 1958-ban feltételesen szabadult. 1985. június 19-én hunyt el. (**)

Fotó: Pixabay.com, Wikipédia szerk. / Hírnyolc

dr. Márton András, ezredes

1924. június 20-án született Sarkadon. 1945-ben kántor-tanítói diplomát szerzett a Nagykőrösi Református Tanítóképző és Líceumban. Diplomaszerzés után folytatta tanulmányait a József Nádor Műszaki és Tanítóképző és Líceumban, de parasztpárti politikusként a közéletbe is bekapcsolódott. A Nemzeti Paraszt Párt a Magyar Honvédségbe is delegálta, századosként ő lett az I. Önálló Ejtőernyős Zászlóalj 2. századának parancsnoka. 1953-ban országgyűlési képviselővé választották. A vezérkari akadémia elvégzése után 1955-től ő lett a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia helyettes parancsnoka. Parancsnoki beosztását 1956. október 1-jén vette át. Az akadémia részt vett a Nemzetőrség megszervezésében. Október 31-én beválasztották a Forradalmi Honvédelmi Bizottmányba. A november 4-i szovjet támadás után az akadémiák állományát is lefegyverezték. Márton Andrást tíz év börtönre ítélték. 1962 áprilisában szabadult amnesztiával. A rendszerváltást követően a honvédség rehabilitálta, visszakapta ezredesi rendfokozatát, majd tagja lett a honvédelmi miniszter tanácsadó testületének. Aktiív közleeti szerepet is vállalt, 1989-től Történelmi Igazságtételi Bizottság katonai tagozatának, 1992-től a Magyarok Világszövetsége választmányának tagja és az 1956-os Forradalmi Nemzeti Szövetség elnökének, az ÖSSZEFOGÁS 1956 katonai és polgári örökségének megőrzéséért Egyesület tiszteletbeli elnökének is megválasztották. 2011. augusztus 2-án hunyt el, hamvait a 300. parcellában helyezték végső nyugalomra. (***)

Király Béla, vezérezredes

Kaposváron született 1912. április 14-én. A Ludovika Akadémián 1935-ben végzett, ezután csapattisztként szolgált a kaposvári tüzérezrednél. 1940-ben részt vett Észak-Erdély visszacsatolásában, 1942-ben a Honvédelmi Hadiakadémia elvégzése után vezérkari tiszt lett. 1950-ben ő alapította a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát. 1951-ben letartóztatták, előbb halára, majd életfogytiglani börtönre ítélték. 1956-ban szabadult, majd reaktiválták és a Nemzetőrség főparancsnoka, a Forradalmi Karhatalmi Bizottság elnöke és Budapest katonai parancsnoka lett. A szovjet lerohanás után a részt vett a katonai ellenállás szervezésében, majd Ausztriába menekült, később az Egyesült Államokba ment. 1989-ben haza tért, részt vett a politikai életben, 2006-ban megalapította az 1956-os Nemzetőrség Hagyományápoló Tanácsát. Budapesten hunyt el 2009. július 4-én. (****)

(*) – Forrás: Gy. Gömöri Ilona: A megélt történelem. Heves, 1956 (2016)

(**) – Forrás: Szabó Sándor: Magyar szívvel, katona szemmel

(***) – Forrás: honvedelem.hu

(****) – Forrás: Múlt-Kor történelmi portál