Szomjas György legutolsó játékfilmje a Nap utcai fiúk volt, amely 2007 októberében került a hazai mozikba. Az 1956-ban játszódó film egy maroknyi fiatal története, akik egy józsefvárosi mozi körül építenek barikádot, s igyekeznek feltartani a benyomuló szovjeteket. A film több jelenetét a kerületben vették annak idején fel, a Nap utcai mozi díszleteit például a Tömő utcában „építették fel”.

De nem csak a Nap utcai fiúk, Szomjas György több más filmje is kötődik Józsefvároshoz. Így például a Roncsfilm, amelynek egyes mondatai szállóigévé váltak, de például a Könnyű testi sértés is. Ezek a filmek örökre megmaradnak, ahogyan a rendező emléke is.

A Balázs Béla-díjas kiváló művész április 7-én otthonában, szerettei körében hunyt el. Szűk családi körben helyezik végső nyugalomra – közölte a Magyar Filmművészek Szövetsége. A filmszövetség felidézi, hogy Szomjas György nagy sikerű filmjeivel – Talpuk alatt fütyül a szél, Rosszemberek, Kopasz kutya, Falfúró, Könnyű vér, Roncsfilm, Csókkal és körömmel, Gengszterfilm, Vagabond – műfajt teremtett Magyarországon.

Megszállott híve volt a táncházmozgalom és az autentikus népi zene megörökítésének. Kezdetektől fogva részt vett benne, és hitelesen közvetítette a nézők felé.

Szomjas György 1940. november 26-án született Budapesten. Először a Budapesti Műszaki Egyetem Építészetmérnöki Karát, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolát végezte el. 1969 és 1974 között a Balázs Béla Stúdió (BBS) vezetőségének tagjaként dolgozott, a szociológiai filmprogram egyik kezdeményezője volt. Ezalatt rövidfilmeket készített és asszisztensként tevékenykedett. 1995 óta a Magyar Filmművészek Szövetségének főtitkára, 1999-től az Európai Filmakadémia tagja volt.

Ironikus hangvételű, könnyen érthető, szellemes párbeszédekkel tűzdelt filmjei – mély tartalmuk és igen kemény, komoly mondandójuk ellenére – mindig nagy közönségsikert arattak. A magyar prolivilágról szóló rockfilmje, a Kopaszkutya az 1980-as évek egyik legmeghatározóbb alkotása.

Több elismeréssel és kitüntetéssel jutalmazták: A filmszemle díja (1984, 1986, 1990, 1993, 1995), brüsszeli Aranykor-díj (1985), Balázs Béla-díj (1986), a filmkritikusok díja (1987, 1989), a filmkritikusok B. Nagy László-díja (1993), 1996-ban megkapta a kiváló művészi címet. 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki következetes és folyamatos, magas művészi színvonalon elkészített hiánypótló, közönségsikert arató játékfilmjeiért, a művészeti közéletben betöltött tevékenységéért.

Forrás: Hírnyolc, MTI