Már a baloldali városvezetésnek is kínos lehet, hogy hónapokig nemhogy segítségre, de még csak érdemi válaszra sem méltatták azt a nehéz sorsú családot, akik a Kálvária utcában egy olyan rettenetes állapotú önkormányzati lakásban élnek, amelyet már rég le kellett volna bontani. A Hírnyolc is többször beszámolt az esetről, hogy Weiszman Erika, leánya és unokája lakásában az átázott falak és padló miatt dohos a levegő. A rendesen nem zárható ajtó és ablakok miatt pedig huzatos az ingatlan.

Az önkormányzat patthelyzetbe hozná a családot?

A „szociálisan oly’ érzékeny” baloldali önkormányzat sokáig a füle botját sem mozgatta az ügyben. Az illetékesek ugyan végre kivonultak a helyszínre, a „segítségnyújtás” azonban negédes lett, hiszen az a fenyegetőnek tűnő mondat is elhangzott a család elmondása szerint, hogy „bezzeg más örülne, ha ebben a lakásban lakhatna”

Fotó: Hírnyolc

A Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) munkatársai, akik – Erikáék szerint – korábban, négyszemközt elismerték, hogy problémát jelentenek a mélyen átázott falak most már ügyet sem vetnek a problémára, amelyet már egy szimpla újravakolással „oldanának meg”. Ha azonban ezt a – problémát magát nem, csak a látható „tüneteit” orvosló – megoldást elfogadja a család, elveszítik a lehetőséget, hogy jobb lakásba költözhessenek. A JGK mindezt azzal tetézte (a család elmondása szerint), hogy egy, a lakás lakhatatlan mivoltát megállapító független szakértői véleményt szereztetne be a családdal, mert ennek megléte esetén tudnák másik lakásba költöztetni őket. Tehát most is van lakás, csak a segítő szándék hiányzik? Egyébként egy ilyen, megelőző felméréseken alapuló szakvéleményt súlyos áron lehet csak beszerezni…

Fotó: Hírnyolc

Agresszió és fenyegetések

Az a szóbeszéd járja, hogy a család szomszédjában lakó, Pikó Andrást támogatóaktivista miatt nem bontják le az épületet, mert ő „szeret ott lakni”. Erikáék elmesélték, hogy a „balos-civil” szomszéd nemrég rájuk förmedt, és bolondok házába való próbálkozásnak minősítette azt, hogy még a tél előtt szeretnének normális állapotú lakásba költözni.

A család arról is beszámolt korábban, hogy a városgazdálkodásnál őket vádolták meg azzal, hogy lelakták az lakást. De legutóbb, amikor személyesen próbáltak segítséget kérni, azzal förmedtek rájuk, hogy minek „bombázzák őket annyi levéllel” – amelyekre korábban hónapokig válasz sem érkezett.