A megemlékezést Szomora Zsolt, Farkas Gyula unokája nyitotta meg. Számára a gyerekeket muzsikálni tanító nagyapja öröksége a legerősebb ösztönző erő, és fontosnak tartja a roma hagyományok és kultúra megőrzését és továbbadását. Szomora Zsolt a Hírnyolcnak elmondta: nagypapája évtizedeken keresztül a József körúton lakott. Otthonában – ami a muzsikusok ikonikus találkozási pontjává vált – is fogadta a tanítványait.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

A roma muzsika a magyar kultúra szerves része

„Amit Farkas Gyula képviselt, nemcsak az nemcsak a roma zene és kultúra, hanem a magyar kultúra szerves része is” – hangsúlyozta Sára Botond kormánymegbízott, hozzátéve, hogy a kettőt nem lehet különválasztani. Mint mondta: annak idején éppen emiatt döntöttek Kocsis Máté akkori polgármesterrel, hogy létrehozzák a Józsefvárosi Cigányzenekart, amely végül 75 fős lett, sőt további bővítését is tervezték. „Szomorú, hogy a jelenlegi baloldali polgármester számára ez olyannyira nem fontos, hogy 15 főre lecsökkentette a zenekar létszámát” – fogalmazott Sára Botond. Majd hozzátette: ha majd rajtuk múlik, akkor a cigányzenekart is vissza fogják építeni, hogy az méltó módon tudja képviselni a roma kultúrát a kerületben.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

A kormány pályázattal segíti a muzsikusokat

Sára Botond arról is beszélt, hogy a magyar kormány ebben a koronavírus járvány sújtotta nehéz helyzetben külön gondolt a roma muzsikusokra és az újraindítás jegyében 800 millió forint pályázati forrást különített el részükre, hogy újra visszatérhessenek a zene világába.

Farkas Gyula életútja és pedagógiai módszerei

Farkas Gyula már egészen fiatal korában különböző zenekarokban játszott, 18 évesen alapította első saját zenekarát – ismertette a művész életútját dr. Suki András. Mint mondta: az 1950-ben alakult Magyar Állami Népi Együttesben másodhegedűs szólamvezetői állást kapott.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

Két évvel később alapította a meg a Rajkó zenekart, amely tehetséges roma gyerekek felkutatásával és tanításával foglalkozott. Ez utóbbinak haláláig a művészeti vezetője volt. Pedagógiai módszerének kulcseleme volt a kézről való tanítás, amely hozzájárult ahhoz, hogy a gyerekek hallás után bármit lejátsszanak. A Rajkó-módszer 2016-ban az UNESCO Kulturális Örökség jegyzékére is felkerült.

Az eseményen mások mellett felszólalt Kállai Kis Ernő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas klarinétművész, Benga-Oláh Tibor, a Józsefvárosi Roma Önkormányzat elnöke, Kathy Horváth Lajos, hegedűművész, Érdemes- és Kiváló művész, illetve Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke. A beszédek között a Rajkó zenekar Farkas Gyula szerzeményeit játszotta. A megemlékezés koszorúzással zárult.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

Az eseményen megjelentek Ceglédy Ádám és Veres Gábor MSZP-s önkormányzati képviselők is, ám ők a rendezvény első felében távoztak.

Farkas Gyula domborműve

A Szigony utca és Baross utca kereszteződésénél lévő Muzsikus cigányok parkját – amely a Főváros és Józsefváros polgári vezetésének döntése nyomán jött létre – 2013-ban avatták fel. A tér központi részén négy mészkőoszlop áll, amelyen híres roma muzsikusok domborműve látható. Farkas Gyula emlékművét 2018-ban avatták.