Az Arany János-szobornál gyülekezők a Múzeum utca irányába indulva járták körbe a Nemzeti Múzeumot, miközben a kert szobrainak történetét hallgatták. Elsőként az ifjabb Vay Miklós alkotta Berzsenyi-szoborról tudhattuk meg, hogy ez volt Pesten a második olyan köztéri szobor, amely nem az uralkodócsaládról, vagy szakrális témában készült (az első Katona Józsefet ábrázolta). Az alkotás Bécsben készült, és 1860-ban – a Bach-korszakban – állították fel a Nemzeti Casino előcsarnokában. Egészen titokban, 1860 májusában került a Múzeum kertjébe.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

Nem kell a Vatikánig menni, ha a belvederei Apollón szobrát szeretnénk látni

A következő szobor a belvederei Apollón szobra, melynek márványból készült eredetije a Vatikánban található. Ez egy méretarányos másolat, ami már bronzból készült. Az alkotás a görög származású Tomori Anasztáz – a magyar művészet mecénása – ajándéka, erre utal a posztamensen látható név is.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

A Pollack Mihály tér és Múzeum utca sarkához közelítve látható Dankó József régészeknek állított domborműves emlékműve. Ludmann Mihály beszélt a Kazinczy-szoborról, ami szintén Vay Miklós alkotása, és a kert rendezésekor kapta jelenlegi helyét, illetve a Bródy Sándor utca felőli oldalon található Hermann Ottó természetkutató emlékművéről. További érdekesség, hogy ettől nem messze áll az olasz kormánytól az 1930-as években kapott ajándék, a Forum Romanum egyik eredeti oszlopa.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

A világon harmadikként a Nemzeti Múzeum közgyűjteménye jött létre

Továbbá szó esett Széchényi Ferenc szobráról, akinek a Nemzeti Múzeumot is köszönhetjük. A legnagyobb magyar édesapja adományozta a nemzetnek okirat-, könyv- és érmegyűjteményét, amely a múzeum gyűjteményének alapja lett. Széchényi Ferenc szobrát 1902-ben – a felajánlása centenáriumán – állították fel, és Istók János készítette. A világon a harmadikként létrejött közgyűjtemény állandó otthonra az 1847-re elkészült Nemzeti Múzeumban lelt.

A reformkor politikusai, főurai a Palotanegyedben építkeztek

Mivel 1864-ben hagyta jóvá Ferencz József, hogy Magyarországon is létrejöjjön a parlament, ennek felsőháza a Nemzeti Múzeumban ülésezett, az alsóháza pedig az Ybl Miklós tervezte Bródy Sándor utcai képviselőházban működött. Miután a dunaparti Országház felépült és oda átköltözött a parlament, 1940-ben az olasz állam megvásárolta és azóta is tulajdonolja. Ma Olasz Kultúrintézetként üzemel.

Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc

A Múzeum körül vásároltak telkeket a főúri családokból kikerülő képviselők, és itt építették fel palotáikat. Ezek közül több Ybl Miklós munkája, például a Bródy és Puskin utca sarkán álló Degenfeld-Schomburg bérpalota, az egyetemként működő Eszterházy-palota, valamint a Károlyi palota is.

Ingyenes helytörténeti séták Józsefvárosban

A következő állomás a Mikszáth Kálmán tér

A következő – május 24-ére (szerda)– tervezett séta a Mikszáth Kálmán térre és környékére fókuszál. Találkozó az palóc író szobránál 17:30-kor. A programon való részvétel regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a jozsefvaros@fidesz.hu elektronikus levelezési címen, vagy a 06 1 615 4825 telefonszámon lehet.