Töretlenül népszerűek a Józsefvárosi Fidesz szervezte helytörténeti séták, amelynek legutóbbi állomásán a II. János Pál pápa tér építészeti örökségét vették górcső alá. Mint elhangzott, a tér legkorábbi írásos említésekor különböző vásártereknek nevezték ezt a közteret, ugyanis az állatvásároktól a bazárokig különböző vásárokat szerveztek ide. 1902-ben keresztelték át Tisza Kálmán térré, majd a kommunizmus idején Köztársaság tér lett, s csak 2013-ban kapta nevét a lengyel származású pápa után.
Fotó: Baranyi Attila / Hírnyolc
A századforduló építészete rányomta bélyegét
A környék beépítése döntően a századforduló körül zajlott – hangsúlyozta Ludmann Mihály, aki szerint ennek köszönhetően izgalmas építészeti örökséget jelent a terület. A Deák-Diák Általános Iskola például eredetileg Székesfővárosi Leányiskolának épült és az erdélyi népi építészet motívumait hordozza magán. Domborműveit az a Sződi Szilárd szobrászmester készítette, aki a Kis Stáció utcában lakott és alkotott.
Az Erkel Színházról megtudhattuk, hogy Népoperának épült a Komor Marcell, Márkus Géza, Jakab Dezső tervezőtrió elképzelései alapján akik a lechneri építészetet vitték tovább. A mai homlokzata azonban már merőben eltér az eredetitől, ugyanis az 1960-as években átépítették.
Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc
Bontani vagy megtartani az egykori pártházat?
A sétán résztvevők között komoly vita alakult ki az egykori MSZMP pártházról, amely jelenleg romosan várja sorsát. Egyesek szerint érdemes volna megőrizni ilyen állapotban egyfajta sajátos történelmi emlékként, mások pedig amellett érveltek, hogy le kellene bontani.
A pártházzal szemben állt egykor az ellenforradalom áldozatainak monumentális emlékműve. Id. Kalló Viktor alkotása a rendszerváltást követően költözött ki a szoborparkba a kommunizmus emlékműveivel egyetemben.
Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc
A baleseti kórház és rendelő eredetijének tervezője Gerlóczy Gedeon volt, ám ezt is átépítették az 1960-as években. Több érdekes motívum is díszíti, a legérdekesebb az az 1938-ban készült a rádiumos gyógyítás című dombormű, ami a mai napig látható, legalábbis az a része, amit az elé ültetett örökzöld el nem takar.
A tűzőrség és az első magyar felhőkarcoló
Mellette áll a tűzoltóság épülete, ami Medgyaszay István műve, s tűzőrségnek emelték.
Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc
Ugyancsak izgalmas az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) épülete a Dologház utca és Fiumei út kereszteződésében, amit az 1910-években tervezett Komor Marcell és Jakab Dezső. Az építkezés elhúzódott, csak az 1930-as években fejezték be. Éke a mainál lényegesen magasabb — 18 emeletes – tornya volt, amit az 1960-as évek közepén statikai problémák miatt bontottak vissza. A rajta lévő domborművek – amelyek a munkahelyi balesetek sorozataira figyelmeztetnek – ma is láthatók.
Fotó: Baranyai Attila / Hírnyolc
– Mivel itt lakom, érdekel a hely történelme – magyarázta Pálovics Emese, hogy miért tartotta fontosnak eljönni a sétára. Számos érdekességet megtudhattunk az iskoláról, a középületekről és magáról a térről is – tette hozzá.
